kertész lesek

Café Vero

  • kertész lesek
  • 2012. július 22.

Gasztro

Ha a XIX. század végén járnánk, a Boráros tér és a Művészetek Palotája közti új építésű szakaszt (Lechner Ödön fasor) minden bizonnyal Demján-telepnek (és nem "Millennium Városközpontnak") nevezték volna el annak ellenére, hogy az efféle területjelzésnek ("telep") a legritkább esetben velejárója a luxus.

(Márpedig a luxus egyáltalán nem ritka madár errefelé, hiszen ha belekukkantunk a fővárosi ingatlankínálatba, láthatjuk, hogy az itteni lakóházakban 7-900 000 forintot kérnek egy négyzetméterért, ami még a budai hegyvidék átlagához képest is elképesztően nagy összeg.) Ennek ellenére nem tágítunk a "teleptől". Noha Dunára néző ingatlanokkal van dolgunk, a szuperházak a soksávos Soroksári út, a 2-es villamos pályája, illetve a csepeli HÉV között törnek az ég felé, és ne feledkezzünk meg az első fecskéről, a Boráros téri Duna Házról sem, ami leginkább a telepi szolgáltatóház nagyzoló, ám szánalmas megtestesülése.

Természetesen a vendéglátóipar sem hagyta cserben a környéket, itt van például a Café Vero, afféle bisztrójellegű hely, ám ilyenkor kiülőssé változik, amit tényleg csak üdvözölni tudunk. Arról már nem a Vero gazdái tehetnek, hogy noha a terasz a Dunára néz, a "gazdaház" és környéke látványától inkább egy hetvenes évekbeli művelődési ház udvarán érezzük magunkat: szürke falak, még szürkébb oszlopok, talán szökőkútként is funkcionáló mesterséges tócsa. Még szerencse, hogy a személyzet nem a hetvenes éveket idézi: kedves hölgyek, rendes kiszolgálás. A választék izgalmasnak mondható, bár csodákra amúgy sem számítottunk: a vendégeket látva ugyanis egyértelmű, hogy a környéki cégek alkalmazottai jelentik a kemény magot, a slágertermék pedig egyértelműen az 1550 forintos napi menü.

Biztató bevezetésként a medvehagymás, pirítósos sajtlevest (750 Ft) választjuk, de nem dobunk tőle hátast. Ránézésre valamiféle Karaván típusú füstölt sajt a legfontosabb kellék, a medvehagymával kapcsolatban pedig azt kell mondanunk, hogy ételízesítőnek túlságos szúrós - legalábbis ebben a felállásban. Őszinte sajnálatunkra a kacsamájas, rukkolás rizottóval (2450 Ft) is baj van: túlmelegítették. Az első falat olyan fájdalmas, lángos csapást mért nyelvünkre és szájpadlásunkra, hogy utána képtelenek voltunk bármiféle értékítéletet alkotni. A végén eszünk egy tiramisut (850 Ft) is, ami legfeljebb azért emlékezetes, mert tejszínhabbal tálalták, és nagyon sok kakaóport szórtak rá.

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”