chili&vanília

Egreses hetek

Gasztro

"A kertekben termő megért édes egrest csak úgy zölden tisztogasd meg, azutén végy annyi nádmézet, amennyit itélsz elégnek, az tortátához, avagy béleshez, törd meg mint a lisztet, hánd belé az egrest, tölts rózsavizet amennyi egy fél tyúkmony héjában férne, tedd eleven faszénre, hadd főjön annyira, hogy sűrű légyen, sáfrányt, szegfűszeget, fahéjat belé, főzd meg jól; de ne keverd, hogy az egres egészben maraggyon; és amikor a leve mind elfő, tedd ki hadd hűljön meg, és azután a bélesd töltsd meg véle, kemencében süsd meg, és add fel." - írja az első magyar nyomtatott szakácskönyv (a kolozsvári Misztótfalusi Kis Miklós Szakáts mesterségnek könyvetskéje, 1695.) receptje. Bár Európában is őshonos, nagyobb mennyiségben csak a 18. századi Angliában kezdték termelni ezt az elfeledett gyümölcsöt, nem véletlen, hogy az egyik legnépszerűbb brit desszertgyümölccsé nőtte ki magát. Sós ételekhez itt ritkábban használják, pedig délebbre haladva a sós felhasználásnak is hagyománya van, különösen Franciaországban, ahol a makréla klasszikus kísérője. Neve külön fejezetet érdemelne, talán nincs is gyümölcs, amelynek ennyi nevet adtak: A köszméte/pöszméte elnevezés a Tiszántúl északi részére, illetve a Hajdúságra jellemző, míg a piszke a Duna-Tisza közén és a Jászságban terjedt el. Kivétel ez alól a délkelet-alföldi püszke, illetve a Felvidék és a Borsod vidéke, ahol büszkének nevezik. Az egres egyértelműen a Dunántúlon használatos név.


Fűszeres egreses béles (rózsavízzel)

Hozzávalók (12-16 szelethez)

Tészta:

45 dkg liszt

30 dkg hideg vaj

2 tojás sárgája

1 dl jeges víz

csipet só

Töltelék:

1,2 kg egres, megtisztítva

3 dl víz

5 dkg méz

15 dkg nádcukor

2 cm friss gyömbér, lereszelve

1 rúd fahéj

2 szem szegfűszeg

1 evőkanál rózsavíz

 

Elkészítjük a béles tésztáját: a liszthez keverjük a sót, majd hozzáadjuk a felkockázott hideg vajat. Az ujjunkkal összemorzsoljuk, majd hozzáöntjük a tojássárgákat és a jéghideg vizet, és csak annyira dolgozzuk össze, hogy épp hogy összeálljon. Fóliába csomagolva 20 percig hűtőben pihentetjük. Közben elkészítjük az egreses tölteléket: a vizet felforraljuk a mézzel és a nádcukorral, hozzáadjuk a reszelt gyömbért, a fahéjat és a szegfűszeget. A szirupba tesszük a megpucolt egrest, majd addig főzzük alacsony lángon, amíg megpuhul, de nem főtt szét teljesen. Ha még marad alatta folyadék, azt erős lángon forraljuk, hogy elfőjön. A fahéjat és a szegfűszeget eltávolítjuk belőle. Összekeverjük a rózsavízzel. A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A tésztát két részre osztjuk, és mindkettőt kb. 28x20 cm-es téglalappá nyújtjuk. Az egyik téglalapot a tepsibe helyezzük, majd rászórjuk a fűszeres egrest. A másik téglalapot óvatosan rásimítjuk, tetejét villával megszurkáljuk. Kb. 20-25 perc alatt sül meg. Kissé lehűtjük, felkockázzuk, majd langyosan, esetleg tejszínhabbal, vaníliasodóval vagy fagylalttal kínáljuk.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.