chili&vanília

Érik a füge!

Gasztro

Mandulakrémes, fügés sütemény (Moelleux aux figues)

Bár fügetermesztő nemzet nem leszünk, a klímaváltozás miatt egyre több füge terem a kiskertekben. Az ég­hajlati viszonyok változása miatt egyre nagyobb sikerrel termeszthető, sokan kapnak hozzá kedvet. Míg régebben inkább az ország déli részein és a Balaton környékén volt jellemző, ma már az alföldi falvakban is sokan ültetnek fügefát, amely strapabíró, és szerencsés esetben rengeteg gyümölcstermést ad, keresi is mindenki a felhasználási ötleteket. Akadnak itthon szakértői, gyűjtői, akik tanulmányozzák, elemzik a fajtákat, Becsehelyen például egy 453 fajtát felvonultató fügegyűjtemény található.

A szakértők szerint íz szempontjából négy profilt lehet megkülönböztetni: a piros bogyós jelleget, a sárgadinnyés aromát, a kókuszos aromát, és a nehezen leírható ízű fügefajtákat. A füge piacokon való értékesítése nem egyszerű feladat (az apró szemű kevésbé vonzó a vásárlóknak, a nagyobb méretű könnyen nyomódik, ráadásul a tökéletes érettség pillanatában kell leszüretelni, nem utóérő), így inkább a házi, kiskerti termesztés és felhasználás a jellemző.

Az alábbi sütemény valójában inkább egy desszert, mert olyan puha, krémes, hogy nem is igazán szeletelhető, inkább szedőkanállal lehet kiemelni. Rusztikusan fog kinézni. A mandulás, vajas, frangipane-szerű tészta körbeöleli a fügét, amely a sütés során dzsemmesre sül. Vaníliafagylalttal a legfinomabb, amelyet akár meg lehet csepegtetni egy kis fügelevélolajjal, vagy meg lehet szórni fügelevélporral. Aki szeretné, fűszerezheti is a masszát, például kardamommal vagy vaníliával. A recept alapja François-Régis Gaudry francia gasztroszakértő leírása.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.