chili&vanília

Fánkszezon

Gasztro

Erdélyi tejfölös fánk – Kövi Pál nyomán

Itt a farsang, áll a bál, dübörög a fánkszezon. Amilyen egyszerű a fánk elkészítése, olyan nagy odafigyelést igényel, hogy valóban tökéletes legyen. A tésztája akkor jó, ha levegős, hólyagos, könnyű, a legnagyobb titka pedig mindössze annyiból áll, hogy a sütés után azonnal, frissen kell fogyasztani. Sütőben sült fánk is létezik, azonban sajnos soha nem lesz még hasonló sem, mint egy hagyományosan, bő zsiradékban kisütött. Ha valakinek van kedve fánkkísérletekhez, bőven tud a világból ihletet meríteni, hiszen szinte minden nemzetnek akad valamilyen fánkfélesége. Sőt a magyar konyhában is bőven van válogatni való, a klasszikus, szalagos fánktól a csavart csörögén át a szuperegyszerű, szaggatott túrófánkokig.

Fánk sütésénél kulcsfontosságú az olaj hőmérséklete. Ha túl forró, akkor csak kívül sül meg, belül nyers marad a tészta. Ha nem elég meleg, akkor pedig túl sok olajat szív fel. Kb. 170 fok az ideális. Ha nincs ételhőmérőnk, a legjobb, ha egy csipet tészta bedobásával győződünk meg arról, elérte-e a kívánt hőfokot a zsiradék. Ha apró buborékokat vet és felveti a tésztát a felszínre, kezdhetjük a sütést. Az olaj (vagy zsír) annyi legyen, hogy a fánk ne érjen le az edény aljára. Az ízesítéssel is lehet kísérletezni, tölthetjük, márthatjuk, szórhatjuk. Töltött fánkot legkönnyebben habzsák segítségével tudunk készíteni.

A fánk aljában egy kis rést vágunk, azon keresztül töltjük meg krémmel vagy lekvárral. Különleges fánkokat tudunk kreálni, ha házi, ízesített porcukrokkal szórjuk meg. A porcukrot összekeverhetjük például kávédarálóban megőrölt, szárított narancshéjjal, készen kapható, pink málnaporral vagy akár finomra porított kávéval. Az alábbi fánk Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetéből származik, tésztáját tejföl gazdagítja, állaga mégis légies, habkönnyű. Az eredeti recept rögtön dupla mennyiségre szól, azaz 30 darab fánkra – soknak tűnhet, de annyira finom, hogy annyi is elfogy azon nyomban. Közvetlenül sütés után kell fogyasztani!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.