chili&vanília

Fánkszezon

Gasztro

Erdélyi tejfölös fánk – Kövi Pál nyomán

Itt a farsang, áll a bál, dübörög a fánkszezon. Amilyen egyszerű a fánk elkészítése, olyan nagy odafigyelést igényel, hogy valóban tökéletes legyen. A tésztája akkor jó, ha levegős, hólyagos, könnyű, a legnagyobb titka pedig mindössze annyiból áll, hogy a sütés után azonnal, frissen kell fogyasztani. Sütőben sült fánk is létezik, azonban sajnos soha nem lesz még hasonló sem, mint egy hagyományosan, bő zsiradékban kisütött. Ha valakinek van kedve fánkkísérletekhez, bőven tud a világból ihletet meríteni, hiszen szinte minden nemzetnek akad valamilyen fánkfélesége. Sőt a magyar konyhában is bőven van válogatni való, a klasszikus, szalagos fánktól a csavart csörögén át a szuperegyszerű, szaggatott túrófánkokig.

Fánk sütésénél kulcsfontosságú az olaj hőmérséklete. Ha túl forró, akkor csak kívül sül meg, belül nyers marad a tészta. Ha nem elég meleg, akkor pedig túl sok olajat szív fel. Kb. 170 fok az ideális. Ha nincs ételhőmérőnk, a legjobb, ha egy csipet tészta bedobásával győződünk meg arról, elérte-e a kívánt hőfokot a zsiradék. Ha apró buborékokat vet és felveti a tésztát a felszínre, kezdhetjük a sütést. Az olaj (vagy zsír) annyi legyen, hogy a fánk ne érjen le az edény aljára. Az ízesítéssel is lehet kísérletezni, tölthetjük, márthatjuk, szórhatjuk. Töltött fánkot legkönnyebben habzsák segítségével tudunk készíteni.

A fánk aljában egy kis rést vágunk, azon keresztül töltjük meg krémmel vagy lekvárral. Különleges fánkokat tudunk kreálni, ha házi, ízesített porcukrokkal szórjuk meg. A porcukrot összekeverhetjük például kávédarálóban megőrölt, szárított narancshéjjal, készen kapható, pink málnaporral vagy akár finomra porított kávéval. Az alábbi fánk Kövi Pál Erdélyi lakoma című kötetéből származik, tésztáját tejföl gazdagítja, állaga mégis légies, habkönnyű. Az eredeti recept rögtön dupla mennyiségre szól, azaz 30 darab fánkra – soknak tűnhet, de annyira finom, hogy annyi is elfogy azon nyomban. Közvetlenül sütés után kell fogyasztani!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.