étel, hordó

Horgásztanya

  • ételhordó
  • 2022. november 30.

Gasztro

Étteremkritika

Minden étterem köteles több olyan tételt is szerepeltetni az étlapján, mely 10 forintnál kevesebbe kerül – erről adtak ki rendeletet 1959-ben a vendéglátóipari illetékesek. A rendelet betartását azonban nem ellenőrizték, így a sajtó eredt a nyomába annak, hogy komolyan veszik-e az üzletvezetők. Az Esti Hírlap 1959. április 10-i számában jelent meg a Népbüfétől a Magyar Csárdáig című riport, amelynek az alcíméből kiderült, hogy „sok vendéglőben még mindig nincs választék olcsó ételekből”. De ami elégedetlenséggel töltötte el a korabeli szerzőket, mára könnyes nosztalgiává szelídült, elsősorban az árak miatt. Jó példával a Corvin mozival szemközti Körúti Söröző szolgált, itt a köményes sertésoldalas finomfőzelékkel (8,75 Ft), az erdélyi rakott káposzta (9,45 Ft), és a körömpörkölt is (9,40 Ft) belefért a keretbe. A József körút és József utca sarkán lévő Otthon Étteremben a szalontüdő (8,80 Ft) és a borsópüré feltéttel (7 Ft) felelt meg a kritériumoknak, az ugyancsak József körúti Magyar Csárdában viszont csak a zöldborsós borjúborda (9,45 Ft).

A kakukktojás a Vízivárosban, a Halász utca és Fő utca sarkán álló Horgásztanya kisvendéglő volt. „Étlap nincs kitéve, és azt a felvilágosítást kapjuk, hogy ez egy »gebines« vendéglő, és nem köteles az étlapot az ajtóra kifüggeszteni” – írták az Esti Hírlapban, de annyit azért sikerült megtudniuk, hogy vannak 10 forint alatti ételek.

Ha abból indulunk ki, hogy 63 évvel ezelőtt a „gebines” vendéglátóhelyek általában (de csak általában) az igényesebbek közé tartoztak, logikusnak tűnik, hogy a Horgásztanya azon kevés budapesti vendéglő közé tartozik, amelynek sem a neve, sem a profilja nem változott azóta. Kissé belerondít a képbe, hogy az 1980-as évekből származó emlékeink alapján inkább lepusztult és lehúzós volt, most azonban nyoma sincs a régi rossznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.