étel, hordó

Horgásztanya

  • ételhordó
  • 2022. november 30.

Gasztro

Étteremkritika

Minden étterem köteles több olyan tételt is szerepeltetni az étlapján, mely 10 forintnál kevesebbe kerül – erről adtak ki rendeletet 1959-ben a vendéglátóipari illetékesek. A rendelet betartását azonban nem ellenőrizték, így a sajtó eredt a nyomába annak, hogy komolyan veszik-e az üzletvezetők. Az Esti Hírlap 1959. április 10-i számában jelent meg a Népbüfétől a Magyar Csárdáig című riport, amelynek az alcíméből kiderült, hogy „sok vendéglőben még mindig nincs választék olcsó ételekből”. De ami elégedetlenséggel töltötte el a korabeli szerzőket, mára könnyes nosztalgiává szelídült, elsősorban az árak miatt. Jó példával a Corvin mozival szemközti Körúti Söröző szolgált, itt a köményes sertésoldalas finomfőzelékkel (8,75 Ft), az erdélyi rakott káposzta (9,45 Ft), és a körömpörkölt is (9,40 Ft) belefért a keretbe. A József körút és József utca sarkán lévő Otthon Étteremben a szalontüdő (8,80 Ft) és a borsópüré feltéttel (7 Ft) felelt meg a kritériumoknak, az ugyancsak József körúti Magyar Csárdában viszont csak a zöldborsós borjúborda (9,45 Ft).

A kakukktojás a Vízivárosban, a Halász utca és Fő utca sarkán álló Horgásztanya kisvendéglő volt. „Étlap nincs kitéve, és azt a felvilágosítást kapjuk, hogy ez egy »gebines« vendéglő, és nem köteles az étlapot az ajtóra kifüggeszteni” – írták az Esti Hírlapban, de annyit azért sikerült megtudniuk, hogy vannak 10 forint alatti ételek.

Ha abból indulunk ki, hogy 63 évvel ezelőtt a „gebines” vendéglátóhelyek általában (de csak általában) az igényesebbek közé tartoztak, logikusnak tűnik, hogy a Horgásztanya azon kevés budapesti vendéglő közé tartozik, amelynek sem a neve, sem a profilja nem változott azóta. Kissé belerondít a képbe, hogy az 1980-as évekből származó emlékeink alapján inkább lepusztult és lehúzós volt, most azonban nyoma sincs a régi rossznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.