étel, hordó

Krapaj Csárda

  • ételhordó
  • 2022. október 5.

Gasztro

Diósdon, 1986 óta

„Eszmei lobogónkra tehát a családot írtuk. Gondolataink közérthető tolmácsolását ígérjük, olyan szellemben és stílusban, ami nem tűri meg a sunyi kétértelműséget, gyönyörűséges anyanyelvünk kerékbe törését, s nem ejt foltot elkötelezettségünkön.” E főszerkesztői üzenettel indult útjára 1986. április 12-én a Képes 7 című új hetilap, amely hivatalosan a Hazafias Népfront lapja volt, ám megjelenésében az olyan nyugati lapokat próbálta utánozni, mint a Stern vagy a Paris Match. Ennek jegyében került – a korabeli sajtóban példátlan módon – étteremkritika is Inkognitóban rovatcím alatt a lapszámokba. Pontozták a helyeket, 100 pont volt a maximum. Ha végignézzük a korabeli számokat, nehezen találunk ma is működő éttermet, ám a 6-os út mentén található diósdi Krapaj Csárda ezek közé tartozik. Ráadásul gyakorlatilag ugyanakkor indult, mint a lap, az 1986. július 19-i számban ezt olvassuk: „Két hónapos a csárda, természetes még a szépsége és csillogása. Kiváló ízléssel válogatták össze a berendezést, s ez vonatkozik a padló burkolatára és a függönyökre, kockás asztalterítőre…”

Most, 36 év múltán azt mondhatjuk, hogy a faburkolat túlzott használata, a műkő pult, a modernizált csárdaszékek valóban a nyolcvanas éveket idézik, de a berendezés nem tűnik lelakottnak, így rejtély marad, hogy eredeti-e vagy utángyártott. A csárda a nevét a két akkori üzletvezető nevének összevonásával kapta – írta a Képes 7 –, de ennél sokkal érdekesebb, hogy mitől ájultak el az akkori „szakértők”. A kolbásszal és sajttal töltött sertésbordától („Krapaj-módra”), az állítólag igazi borjúbécsitől és a csípős káposztasalátától. De a prímet az ún. autós koktél vitte, ez narancs- és citromlevekből, illetve málnaszörpből, citromkarikából és jégkockából állt. „Fölséges” – írták e mixről, majd kiosztottak 96 pontot, közel a maximumot. „A kétszemélyes autós vacsora – levesek, főételek, saláták és üdítőitalok – ára összesen 210 forint volt” – tették hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.