Kezdjük azzal, hogy Krétán nem hagyományos étel a görög saláta. Pontosabban a friss, szezonális zöldségek fogyasztásának nagyon is van hagyománya, azonban soha nem feta került rá, hanem helyi, lágyabb, ún. mizithra sajt. A fetakészítés a szigeten nem tradicionális, itt nem volt ismert a sajt sós lében való tartósítása, inkább a friss juh- és kecskesajtokat, túróféléket preferálják. Saláta mindig van az asztalon, éttermi fogásként azonban csak az 1960-as, 1970-es években, a tömegturizmus elterjedésével kezdett el meghonosodni, amikor a szemfüles vendéglősök rájöttek, hogy a külföldieknek borsos áron lehet eladni.
A hagyományos krétai étrend, vagyis a „krétai diéta” egy külön fogalom, minden valószínűség szerint a mediterrán diéta alapja és bölcsője. Kréta a világ kék zónáinak egyike – ezek azok a régiók, ahol az emberek a legtovább élnek. Ez nagyrészt (de nem kizárólag) az egészséges életmódnak köszönhető, amibe az étkezésen kívül a mozgás és az aktív társasági és családi élet is beletartozik.
Az étrend erősen növényi alapú, sok sajttal és némi hússal, hallal kiegészítve. Az autentikus krétai konyha rendkívül természetközeli, azzal főz, ami megterem. Szíve és lelke az olívaolaj, abból temérdek mennyiséget fogyasztanak. Bár a görög konyháról sokaknak a báránysültek és a grill-lakomák jutnak eszébe, a hagyományos krétai életmódban elenyésző szerepet kapott a hús. Ünnepekkor, jeles alkalmakkor került asztalra, a vallási naptár miatt pedig gyakori volt a böjti időszak (a böjti ételek összefoglaló neve nistisima, és bőséges ihletet adnak a változatos húsmentes főzéshez). A zöldségek, gyümölcsök a legmeghatározóbb alapanyagok, ezek körül forog a konyha. A krétai étrendben elmaradhatatlan a horta: párolt, zöld, kesernyés vadnövények, sok olívaolajjal és sok citrommal fogyasztják. Még a krétai kenyér is egészséges: alacsonyabb gluténtartalmú árpalisztből sütött kétszersült a sziget kenyere, ezt nagy előszeretettel készítik amolyan krétai bruschettaként: olívaolajjal meglocsolva, paradicsommal, mizithra sajttal (ún. dakos). A hüvelyesek – különösen a bab, a sárgaborsó, a csicseriborsó kiemelt szerepet játszanak, napi szinten készítik. Alább két egyszerű, de annál finomabb alap mezzét ajánlok, mindkettő gazdaságos és szuperegészséges, könnyen beépíthető a pesti diétába is.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
