chili&vanília

Majdnem tavasz

Gasztro

Tavaszváró, zöldfűszeres gerslisaláta

Az egészséges, tudatos táplálkozásra való törekvés számos gabonafélét emelt ki az ismeretlenből, de legalábbis abból a státuszból, amely ezeket kizárólag bioboltok hátsó polcára száműzte. Igényes, színes-szagos könyvek jelennek meg róluk, elegáns éttermek étlapjain is gyakran előfordulnak. Tönköly, köles, hajdina, kamut vagy Latin-Amerika ősi növényei, a quinoa, az amaránt – mindegyik jellegzetes ízzel és érdekes textúrával bír, kulináris változatosságot hoznak, nagy kaland kísérletezni velük. Akár az alább ajánlott, tavaszváró salátában is, amely gerslivel készül, de bármelyik másik gabonaféléből kiváló.

A gersli, más néven árpagyöngye elsősorban a magas rosttartalma miatt rendkívül egészséges, ráadásul még nagyon finom is. Az ismertebb felhasználási módokon túl, úgymint sólet, töltelék, leves stb. igen változatosan lehet különlegesebb fogásokba, akár hasonló salátákba is beépíteni. Érdemes mindig nagyobb adagot főzni belőle egyszerre, egyrészt mert elég hosszú a főzési ideje (kb. 40 perc), másrészt, mert hűtőben kiválóan eláll, és remekül lehet hétköznapi vacsorákra is variálni. Kerülhet levesbe (gombával pl. fantasztikus, a lengyel konyha erre nagyon jó ötletekkel tud szolgálni), lehet sima köret, selymes zöldségpürével (pl. zöldborsó, karfiol, sárgarépa) összekeverve pedig készülhet belőle gerslirizottó is. Kezdésnek legyen belőle ez az egészséges saláta.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.

„Itt nyugszik fiam, Marcel”

A holokauszt minden tizedik áldozata magyar volt. Köztük azok is, akiket a kevéssé közismert északnémet lágerrendszerben, a Neuengammében pusztítottak el. Miért fontos az emlékezés, és hogyan fest annak kultúrája? Mit tehetünk érte, mi a személyes felelősségünk benne? Hamburgban és a környező városokban kerestem a válaszokat.

 

Nacionalista internacionálé

Felejtse el mindenki az ósdi románozást vagy szlovákozást, a 2020-as évekre megújult a szélsőjobb: elsősorban a Nyugatot szidják egymás helyett. Június 9. után az Európai Parlamentben már pártcsaládjuk is van.