Melaminmérgezés - Tejbe sírás

Gasztro

A tejbe melamint keverő kínai delikvensek az utóbbi évek tán legabszurdabb élelmiszer-hamisítását követték el - pedig erős a mezőny. Barotányi Zoltán
A tejbe melamint keverő kínai delikvensek az utóbbi évek tán legabszurdabb élelmiszer-hamisítását követték el - pedig erős a mezőny.

Néhány hete érkeztek az első riasztó hírek Kínából: veseelégtelenséggel kórházba került gyerekek ezreiről, sőt tízezreiről, s (legalább) négy beismert halálesetről. Azután persze az is gyorsan kiderült, hogy a mérgezett tejkészítményekből a mi kontinensünkre is jutott - ki tudja, mennyi. Legutóbb már a nálunk is forgalmazott kínai Fehér Nyúl cukorka (egyfajta tejkaramell) is gyanúba került, melyet - hatásvadász neve ellenére - mégsem egy Lewis Carroll- (esetleg Jefferson Airplane-, végső esetben Mátrix-) rajongó kínai drogdizájner szült a világra. Ma már ott tartunk, hogy az EU szeptember 25-i hatállyal megtiltotta kínai tejport tartalmazó gyermektápszerek behozatalát, de a felnőtteknek szóló tejes nyalánkságok között is egyre éberebben figyelnek (majd meglátjuk, milyen hatékonysággal). De mi a fenét keres a tejben a melamin (s még egy kis ez-az), amely egy kicsit azért veszélyesebb, mint az egérszőr vagy a macska bajsza?

Mert ez műanyag

A melamin a szerves kémia vélhetően csekély létszámú rajongótábora számára egy nemes egyszerűségével és letisztult esztétikumával tüntető vegyületnek tűnik, a többiek meg nyilván megint valami ocsmányságot látnak benne, ami már randa formájával is utal eredendő kártékonyságára. Pedig a melamin csupán egy heterociklusos, aromás bázis, mely szobahőmérsékleten (sőt egészen 350 Celsius-fokig) szilárd matériát alkot: ha valakinek kedve van egyáltalán ilyenekről fantáziálni, akkor képzeljen el egy benzolgyűrűt, ahol minden második CH-csoport helyére egy nitrogént biggyesztünk, majd a maradék három szénatomra még ráaggatunk egy-egy amincsoportot (NH2). A melamin, melyet - hasonló hangzása alapján - megdöbbentően sokan (közöttük sajtótermékek és tévécsatornák) kevernek össze a bőr pigmentanyagával, a melaninnal, alapvetően hasznos vegyület - például formaldehiddel remek hőre keményedő műanyagot, melamin-rezint alkot. Amúgy némi szerves reakciók árán készíthető belőle melaminhab, amivel amúgy lemoshatatlan zsír- vagy akár alkoholosfilctoll-nyomokat is eltüntethetünk. Melamin-tartalmú festékeket kevernek színezékként tintákhoz és műanyagokhoz, ragasztó is készül belőle - de tán a legfontosabb szerepet a hiperellenálló cementek gyártásában játszik. Az ötvenes-hatvanas években - magas nitrogéntartalmú anyag lévén - kipróbálták műtrágyaként is, de olyan lassan bomlott le, hogy ebbéli haszna csekélynek bizonyult - hasonló okokból álltak le azzal (mármint Nyugaton!), hogy mint nem proteinalapú nitrogénforrást marhatápba adagolják. Ez már némileg rá is világít arra, miért használható fel élelmiszer-hamisításra: remekül tudja palástolni a magas nitrogéntartalmú hasznos anyagok, például a fehérjék hiányát - pl. a hígított, vizezett tejben vagy az ebből gyártott tejporban.

Gyilkos kövek

Ráadásul a kínai ügyeskedők biztosra mentek: nem elégedtek meg az amúgy is csekély élvezeti értékkel bíró (garantáltan nem pszichotrop) melaminnal, hanem annak cianursavval (ez a ciánsav gyűrűs verziója, ún. trimerje) alkotott sajátos keverékét nyomtak a tejbe. A dolog működött: a fehérjék kimutatására szolgáló Kjeldahl- és Dumas-tesztek a nitrogénszintet mérik, így azután a melamin-cianursav koktéllal remekül megzavarhatók. A kellemetlen, sőt tragikus következményekkel meg többnyire nem a hamisítók szoktak foglalkozni.

A szakemberek szerint a melamin magában, kis dózisban még nem mérgező - azért nagyobb mennyiségek magunkhoz vételét nem igazán tanácsolnánk. Viszont a melamin cianursavval igen könnyen alkot melamin-cianurátot, ami egyrészt magában is sokkal mérgezőbb, mint bármely alkotórésze, másrészt köveket alkot a vesékben, sőt a húgyhólyagban, ezáltal - a vesekövek jelentette életveszély mellett - végzetes vesebajt, másrészt súlyosabb esetben daganatot okozhat, ráadásul károsítja az ivarszerveket. A kínai kreatív élelmiszervegyészek nem a tejjel kezdték áldásos tevékenységüket: tavaly az illetékes amerikai hatóságok jöttek rá arra, hogy az állateledelekben is melaminnal (pontosabban melamin-cianuráttal) pótolják a hiányzó proteint. Alighanem a kísérletet (megannyi állatkórházba került házi kedvenc dacára) sikeresnek ítélhették, hiszen rögvest belekezdtek a tejporok, tejkészítmények és gyermektápszerek mérgezésébe is. A bajt éppen a gyerekek okozták, szervezetük nem bírta a kiképzést, és sorra-rendre kerültek kórházba vesekő, veseelégtelenség vagy egyéb vesebaj gyanújával. A számok napról napra magasabbak: szeptember 23-ig 54 ezer gyerek betegedett meg, de a következő három nap alatt további tízezerrel nőtt az esetszám. Közülük vagy 13 ezren kerültek kórházba, több mint száz kis páciens állapota súlyos vagy válságos (képzelhetjük, egy kisgyermek milyen jól viselheti a vesegörcs okozta kínokat), s a hivatalos adatok szerint eddig négyen haltak bele a mérgezésbe. Ugyanakkor a hivatalos kínai források az eset tragikus jellegét kiemelendő nem haboznak hozzátenni, hogy a mérgezett tápszertől már egy oroszlánkölyök és két bébiorangután is vesekövet kapott.

A világ többi része természetesen a fent már említett beviteli korlátozásokkal és érthető parával reagált - ráadásul sokakban merült fel a gyanú: a kínai kormány nem siette el a mérgezett termékek visszahívását, s gondosan kivárta a pekingi olimpia végét, nehogy már ilyen pitiáner dolog miatt veszítse el az arcát. Most persze cáfolhatják ama vádakat, melyek szerint már az olimpia vendégeit is mérgezett tejtermékekkel traktálták volna, s közben kétségbeesett tűzoltásba kezdtek, melynek fontos részét alkotja a legfeltűnőbb felelősök összefogdosása. Mi, a Kínán kívüli világ lakói pedig lassacskán belátjuk: csak a közeljövőben és vélhetően apránként fog kiderülni, még milyen - direkt vagy indirekt módon - mérgezett enni- és innivaló csúszott le a torkunkon.

Neked ajánljuk