chili&vanília

Mindent a birsről

Gasztro

Forró, gyömbéres birsalmaleves

Az egyik legkülönlegesebb gyümölcsünk a birs, számtalan olyan, érdekes és értékes tulajdonsága van, amelyekről keveset tudunk. Nem létezik például külön birsalma és birskörte, egyazon gyümölcsről van szó, csak különböző formájúra terem. Sőt szokatlan módon még az is előfordulhat, hogy egyetlen fa hozza a kétféle formájú termést. A birs a többi gyümölcstől eltérően nyersen kevesebb élvezeti értékkel bír, magyarul: nem finom. Hőkezeléssel ez azonban megváltozik, ráadásul, a beltartalmi értékét, vitamintartalmát a pektin védelmének köszönhetően ezt követően is megtartja. Már Mátyás-korabeli receptgyűjteményekben is találunk rá hivatkozást, a birsalmasajt pedig az egyik első desszertünk volt. Hűtés nélkül, aszalva akár egy évig lehetett tárolni, a szegények édességének, „falusi gumicukornak” is nevezték. A tévhitekkel ellentétben a birs nem őshonos nálunk, hanem délről érkezett gyümölcs, amit csak az 50-es, 60-as években kezdtek el nagyobb mennyiségben telepíteni. Kifejezetten szereti a meleget, valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás miatti általános felmelegedés nyomán is meg fog majd nálunk teremni. Egyszóval, a birs igazi szupergyümölcs! Az idei termés sajnos szinte teljesen elfagyott az áprilisi mínuszokban, a piacokra kerülő birsek java része ezúttal tehát nem hazai termés lesz.

Ha van szakember Magyarországon, aki mindent tud a birsről és a birstermesztésről, az Matus Dóra fiatal gazda, aki férjével, Tárnok Lászlóval együtt a dunakömlődi Birsbirtok alapító-tulajdonosa. A 4,5 hektáros birsbirtokon évi 40–50 tonnányi gyümölcsöt termelnek, az idei termés azonban a fagykár miatt gyakorlatilag nullára csökkent. Hasonlóan járt a Magyarországon létező többi, nagyjából tucatnyi nagyobb birsbirtok. A katasztrofális év után azért bíznak a jövő évi szép termésben. De ne mondjunk le teljesen a birsről a mostani, őszi szezonban, kevés termés egy-egy kertben akadt, vagy kivételesen a beérkező, többnyire török eredetű gyümölccsel is főzhetünk, például elkészíthetjük az alábbi kedvcsináló levest.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Igor és Szása kiszabadult és gyilkolt

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.