chili&vanília

Mindent a birsről

Gasztro

Forró, gyömbéres birsalmaleves

Az egyik legkülönlegesebb gyümölcsünk a birs, számtalan olyan, érdekes és értékes tulajdonsága van, amelyekről keveset tudunk. Nem létezik például külön birsalma és birskörte, egyazon gyümölcsről van szó, csak különböző formájúra terem. Sőt szokatlan módon még az is előfordulhat, hogy egyetlen fa hozza a kétféle formájú termést. A birs a többi gyümölcstől eltérően nyersen kevesebb élvezeti értékkel bír, magyarul: nem finom. Hőkezeléssel ez azonban megváltozik, ráadásul, a beltartalmi értékét, vitamintartalmát a pektin védelmének köszönhetően ezt követően is megtartja. Már Mátyás-korabeli receptgyűjteményekben is találunk rá hivatkozást, a birsalmasajt pedig az egyik első desszertünk volt. Hűtés nélkül, aszalva akár egy évig lehetett tárolni, a szegények édességének, „falusi gumicukornak” is nevezték. A tévhitekkel ellentétben a birs nem őshonos nálunk, hanem délről érkezett gyümölcs, amit csak az 50-es, 60-as években kezdtek el nagyobb mennyiségben telepíteni. Kifejezetten szereti a meleget, valószínűsíthető, hogy a klímaváltozás miatti általános felmelegedés nyomán is meg fog majd nálunk teremni. Egyszóval, a birs igazi szupergyümölcs! Az idei termés sajnos szinte teljesen elfagyott az áprilisi mínuszokban, a piacokra kerülő birsek java része ezúttal tehát nem hazai termés lesz.

Ha van szakember Magyarországon, aki mindent tud a birsről és a birstermesztésről, az Matus Dóra fiatal gazda, aki férjével, Tárnok Lászlóval együtt a dunakömlődi Birsbirtok alapító-tulajdonosa. A 4,5 hektáros birsbirtokon évi 40–50 tonnányi gyümölcsöt termelnek, az idei termés azonban a fagykár miatt gyakorlatilag nullára csökkent. Hasonlóan járt a Magyarországon létező többi, nagyjából tucatnyi nagyobb birsbirtok. A katasztrofális év után azért bíznak a jövő évi szép termésben. De ne mondjunk le teljesen a birsről a mostani, őszi szezonban, kevés termés egy-egy kertben akadt, vagy kivételesen a beérkező, többnyire török eredetű gyümölccsel is főzhetünk, például elkészíthetjük az alábbi kedvcsináló levest.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.