A pho leves mindig telitalálat. Akár valamelyik autentikus levesezőben fogyasztjuk, akár otthon főzzük. Nem véletlenül vált az elmúlt évek egyik gasztronómiai sikersztorijává itthon is. Közel áll a magyar ízléshez a nagy tál, laktató leves, tésztával. Nem mellesleg, nagyszerű felhasználási alternatívája a megmaradt vasárnapi húslevesnek, olyankor csak egy kis égetett gyömbért, hagymát, valamint csillagánizst gyöngyöztet benne az ember vagy fél órán át, majd hozzáadja a belevalókat.
Az erős, aromás vietnami marhahúslevest, amelyet rizstésztával és mindenféle illatos kiegészítőkkel együtt esznek, már számos kifőzdében meg lehet kóstolni, a legfinomabbat azonban a saját konyhánkban fogjuk főzni. Sok idő és odafigyelés kell hozzá. A pho eredetileg észak-vietnami, hanoi specialitás, amely azonban olyan népszerűségre tett szert, hogy mára valóban ez a leves Vietnam nemzeti étele. A pho eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a kínaiak találták fel, erre utalna a gyömbér és a rizstészta, a másik szerint vietnami szakácsok készítették először, amikor a franciáktól eltanult pot-au-feu-t (francia marhahúsleves) formálták a saját ízlésükre, az aromás fűszerek és főleg a nuoc mam, azaz a halszósz hozzáadásával. Az eredetileg északi specialitás iránti lelkesedés 1954-ben ragadt át délre, amikor az ország kettészakadása következtében milliónyian menekültek ide, és hozták magukkal a phót. Hatalmas sikere lett, és azóta is virágkorát éli. A pho nagyon jellegzetes – édeskés, aromás – ízét a következő összetevők adják: bivalyerős, csontokkal is készülő marhahúsleves, a pirított fűszerek, elsősorban a csillagánizs, szegfűszeg, valamint a szenesre kapatott gyömbér és hagyma, a halszósz és a cukor. Szürcsölni kötelező!
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
