étel, hordó

Szabad Bisztró

  • ételhordó
  • 2022. szeptember 28.

Gasztro

Király utcai bisztrófíling

„Nagy szeretettel és lelkesedéssel dolgozom ezen az abszolút pesti operetten, amelyben a józsefvárosi polgári kisasszony, a báró úr Bajza utcai kényelmes palotája, a régi idők orfeumainak kedves, becsületes bohémfigurái (…) mind, mind régi jó emlékeim” – nyilatkozta Zerkovitz Béla zeneszerző a Színházi Életnek 1926 elején, a Csókos asszony című műve bemutatója előtt, azzal is elbüszkélkedve, hogy régi számai közül „csak a hat legismertebbet” szerepelteti. „Tehát legnagyobbrészt új muzsikát csináltam (…), de ez az új muzsika talán még jobban tetszik nekem, mint a régi” – tette hozzá Zerkovitz, és igazán sajnálhatjuk, hogy dalcímeket nem említ… A Csókos asszony premierje 1926. február 27-én volt a Városi Színházban, hatalmas sikert aratott, és állítólag 75 ezer jegyet adtak el, mielőtt évek múltán levették a műsorról. És igaz ugyan, hogy az operett sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a címszerepben Honthy Hanna tündökölt, mégis legfőképp az olyan, ma sem feledett slágerek repítették az egekbe, mint az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere te nímand, a Látta-e már Budapestet éjjel? vagy a Mi muzsikus lelkek.

Most azonban egy kevésbé ismert dalt kell felidéznünk, a Debóra dalt annak is az utolsó versszakát: „Debóra nem lakik a Ritz szállóba / albérletben van egy kis szobája. / Király utca 101. alatt lakik ez a cukorfalat / és én vagyok a babája.” Leginkább azért, mert a Király utca 101. alatt Debóra helyett ma már a Szabad Bisztró nevű vendéglátóhely üzemel, épp az ellenkezőjeként mindannak, ami az ún. pesti operettre emlékeztet. A Szabad leginkább a kilencvenes évek holland típusú szórakozóhelyeit idézi, amilyen például a Tilos az Á volt. Ósdi székek, napközis asztalok, Micimackó a kanapén, bohóc a falon… „Amikor a Szabad Bisztrót megálmodtuk, egy olyan közösségi helyet képzeltünk el, ahol nem csak kiváló vegán ételeket fogyaszthatsz, de kellemes, laza hangulatban tudsz találkozni, koccintani a barátaiddal” – írják honlapjukon, bár annak semmi jele, hogy étteremben járunk. De van felszolgálás, az étlapon pedig a humorfaktor is befigyel: a vegán sajtot „salyt”-nak, a tojást „tolyás”-nak írják. A bacont „békön”-nek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.