étel, hordó

Szabad Bisztró

  • ételhordó
  • 2022. szeptember 28.

Gasztro

Király utcai bisztrófíling

„Nagy szeretettel és lelkesedéssel dolgozom ezen az abszolút pesti operetten, amelyben a józsefvárosi polgári kisasszony, a báró úr Bajza utcai kényelmes palotája, a régi idők orfeumainak kedves, becsületes bohémfigurái (…) mind, mind régi jó emlékeim” – nyilatkozta Zerkovitz Béla zeneszerző a Színházi Életnek 1926 elején, a Csókos asszony című műve bemutatója előtt, azzal is elbüszkélkedve, hogy régi számai közül „csak a hat legismertebbet” szerepelteti. „Tehát legnagyobbrészt új muzsikát csináltam (…), de ez az új muzsika talán még jobban tetszik nekem, mint a régi” – tette hozzá Zerkovitz, és igazán sajnálhatjuk, hogy dalcímeket nem említ… A Csókos asszony premierje 1926. február 27-én volt a Városi Színházban, hatalmas sikert aratott, és állítólag 75 ezer jegyet adtak el, mielőtt évek múltán levették a műsorról. És igaz ugyan, hogy az operett sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a címszerepben Honthy Hanna tündökölt, mégis legfőképp az olyan, ma sem feledett slágerek repítették az egekbe, mint az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere te nímand, a Látta-e már Budapestet éjjel? vagy a Mi muzsikus lelkek.

Most azonban egy kevésbé ismert dalt kell felidéznünk, a Debóra dalt annak is az utolsó versszakát: „Debóra nem lakik a Ritz szállóba / albérletben van egy kis szobája. / Király utca 101. alatt lakik ez a cukorfalat / és én vagyok a babája.” Leginkább azért, mert a Király utca 101. alatt Debóra helyett ma már a Szabad Bisztró nevű vendéglátóhely üzemel, épp az ellenkezőjeként mindannak, ami az ún. pesti operettre emlékeztet. A Szabad leginkább a kilencvenes évek holland típusú szórakozóhelyeit idézi, amilyen például a Tilos az Á volt. Ósdi székek, napközis asztalok, Micimackó a kanapén, bohóc a falon… „Amikor a Szabad Bisztrót megálmodtuk, egy olyan közösségi helyet képzeltünk el, ahol nem csak kiváló vegán ételeket fogyaszthatsz, de kellemes, laza hangulatban tudsz találkozni, koccintani a barátaiddal” – írják honlapjukon, bár annak semmi jele, hogy étteremben járunk. De van felszolgálás, az étlapon pedig a humorfaktor is befigyel: a vegán sajtot „salyt”-nak, a tojást „tolyás”-nak írják. A bacont „békön”-nek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.