étel, hordó

Szőnyi

  • ételhordó
  • 2013. január 13.

Gasztro

Pár évvel ezelőtt jártuk be Rákosrendező környékét (A tájseb, Magyar Narancs, 2008. november 20.), nem mondhatnánk, hogy a látvány elkápráztatott. "A kulcs tehát a büfében, melynek a neve: Manó.

Hullámpalás, sörkertpados kocsmáról van szó, igen nyomott árakkal, utasok helyett törzsvendégekkel, akik szinte egytől egyig kiszuperált sportolónak látszanak. De az igazi meglepetést az jelenti, hogy konyha is van, pár száz forintért sertéspörköltet, gulyást, milánói makarónit kínálnak. Meg tarhonyát. Egyébként úgy tűnik, hogy a Manó büfének nagyobb a forgalma, mint a vasútállomásé" - írtuk, s eszünkbe sem jutott, hogy a közelben másféle vendéglátás is létezik.


Igaz, hogy "Rendező" zuglói oldala, a párhuzamosan futó Szőnyi út indusztriálisból hirtelen családi házas övezetté változik, ám legmerészebb álmunkban sem gondoltuk volna, hogy valaki ide álmodik szállodát. A Hotel Szőnyi nem csillagot rúgó egykori munkásszálló, nem is a nagypapa barackosába telepített penzió - inkább olyan, "jellegzetes" magyar szálloda, ami a belvárosba ugyanúgy túlzás, mint ide, az isten háta mögé, csak épp más miatt. Az étterem teljesen önálló egység, nem kell átvágni hallon, benne a turistabusz népén és csomagjain - utcáról nyílik. A berendezésre nyomban rámondjuk, hogy modern, de néhány nap múltán legfeljebb arra emlékszünk, hogy a lámpatest olyan, mintha összeragadt szappanbuborékokból lenne. A kiszolgálás fegyelmezett, a sütőtökpüré-leves (540 Ft) híg, hiába pakolták tele tökmaggal, a juhtúrós sztrapacska (1300 Ft) értékelhetetlen.

A "nemzeti színekben pompázó" jércemellfilével, házi burgonyafánkkal (2200 Ft) tizenkilencre húzunk étlapot. Tényleg piros-fehér-zöld, spenótágyon hever két, sajttal és aszalt paradicsommal töltött húsbatyu, jóindulattal nemzeti színű, de inkább olasz, mint magyar. Higgyék el, nagyon jólesik! A hús omlós, a spenót és a sajtos belsőség különleges hatást kelt, a burgonyafánk ropog, mint a kandallóban a tűzifa, szó sincs olajozottságról. Milyen kár, hogy a gesztenyepürével (670 Ft) visszatérünk a normális kerékvágásba!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.