chili&vanília

Tojásgasztronómia

Gasztro

Szójaszószos, újhagymás, pácolt tojás

Kiválaszthatjuk bármelyik kulináris kultúrát, a tojás szinte mindenütt kiemelt szerephez jut. Ha tőlünk jóval távolabbra, kelet felé tekintünk, egy egészen új, izgalmas tojásgasztronómia tárul fel előttünk. Az ázsiai konyhákban nemcsak ízt, állagot és tápanyagot jelent a tojás, hanem egyben hagyományt és szimbólumot is. Az életet, a termékenységet, a körforgást és a jólétet jelképezi. Kínában már a Ming-dinasztia uralkodása alatt is fontos eleme volt a különböző spirituális és családi rítusoknak. Kétségtelenül a világ egyik legkülönlegesebb tojásétele a kínai száznapos tojás – amelyet hagyományosan faszénből, oltott mészből, sóból és vízből álló keverékben tartósítanak, érlelnek, amíg a fehérje nem válik szinte áttetsző, sötétbarna kocsonyává, a sárgája pedig krémessé, zöldes-feketévé. Nem hangzik túl jól, de szójaszósszal, ecettel, sok friss korianderrel pazar, érdemes megkóstolni! Japánban már a szamurájok táplálkozásában is kulcsszerepet játszott a gyorsan laktató, energiát adó tojás. A forró rizsen tálalt nyers tojás (tamago kake gohan) a mai napig kultikus étel, egyben remek példája a japán konyhafilozófiának, amelynek középpontjában az egyszerűség és a hozzávalók tisztelete áll. Hihetetlenül változatosan használják, és a modern, világszerte ismertebb japán konyha fogásaiban is gyakori szereplő, gondoljunk csak a ramen levesben adott szójás, pácolt tojásokra, a téglalap alakú serpenyőben sütött, többrétegű, göngyölt omlettekre (tamagojaki), a séfek körében igen nagyra becsült, gőzölt tojáskocsonyára (csavanmusi), vagy a szuperszabályosan félbevágott, tojáskrémes szendvicsekre, az úgynevezett tamago szandóra. A koreai kulináris kultúrában először a Csoszon-dinasztia udvari, palotai konyhaművészetében jelent meg, leginkább gőzölt formában (gyeran-jjim, ejtsd: keran-csim), a hétköznapi főzésnek csak később vált részévé.

Ma már az ikonikus, színes rizstál, a bibimbap közepében is tükörtojás pompázik, a göngyölt, többrétegű omlett pedig az egyik legnépszerűbb pikniksnack. Az ázsiai konyhákban a tojást leginkább csilivel, szójaszósszal és újhagymával fogyasztják, ilyen az alábbi recept is. Egy tál natúr, párolt rizzsel (vagy tésztával) a legfinomabb, az intenzív szósz beízesíti azt. Készülhet félkemény tojással, amelynek a sárgája még enyhén folyós (alább így ajánlom), de kiválóan felhasználhatók ezen a módon a húsvéti keménytojások (és/vagy) piros tojások is!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.