A magyar gazdaság visszaesése az idén kismértékben 5 százalék felett lehet, 2019-es szintjét csak 2022-ben érheti el. A vírushelyzet alakulása azonban továbbra is jelentős kockázatot jelent az előrejelzés szempontjából – állapította meg hétfőn kiadott legfrissebb prognózisában a Századvég Gazdaságkutató.
A fogyasztás válság előtti bővülése, majd visszazuhanása, illetőleg korábbi szintre való visszatérése után arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztási kiadásának volumene 2020-ban stagnálhat, míg 2021-ben mintegy 4 százalékkal nőhet.
A beruházásokat a bizonytalanabbá váló gazdasági jövőkép, illetve az anyagi források beszűkülése miatt a vállalkozások és az állami, valamint önkormányzati szereplők egyaránt visszafoghatják. Ezt részben ellensúlyozhatják az állami hitelprogramok, melyek olcsón juttatnak forrást a vállalkozásoknak. A beruházási volumen becslésekor a Századvég elemzői figyelembe vették a korábbi magas beruházást, illetve az uniós források ciklikusságát, így a beruházások 4,9 százalékos idei visszaesést, míg jövőre 3,1 százalékos bővülést valószínűsítik.
A munkaerőpiacon a korlátozások elrendelésekor a foglalkoztatás több mint 100 ezerrel csökkent. A gazdaság újranyitásakor a munkahelyek egy része is újra megnyílt, így a munkanélkülivé válók egy része is munkába tudott állni. Tekintettel azonban egyes ágazatok lassabb újraindulására, a korábbi magas foglalkoztatási szint is csak lassan áll majd helyre, így idén a munkanélküliségi ráta 4,2, jövőre pedig 3,7 százalék lehet éves átlagban.
Honnan veszi Orbán, hogy megvédte a munkahelyeket?
Mi alapján mondhatja Orbán Viktor, hogy csak 130 ezren vesztették el a munkájukat a járvány miatt, amikor a hivatalok jóval nagyobb számokat közölnek? A KSH múlt héten közölt adatai szerint három éve nem voltak ilyen magas a munkanélküliek aránya, a hivatal számításai szerint április-június között átlagosan 214 ezren voltak munkanélküliek, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat közlése szerint a nyilvántartott álláskeresők száma június végére már a 380 ezer főt közelítette.
Az infláció az elmúlt időszakban a jegybanki célsáv teteje körül alakult, a maginfláció érdemben át is lépte azt. A pénzromlás ütemének emelkedéséhez az élemiszerárak növekedése és a gyenge forintárfolyam járult hozzá, míg az üzemanyagárak alakulása visszahúzta azt. Az infláció idén 3,7, jövőre pedig 4,1 százalék körül alakulhat éves átlagban, feltételezve, hogy a forint érdemben nem gyengül tovább – állapította meg a Századvég Gazdaságkutató.
Drágult a gyümölcs, a zöldség, a cukor, a tojás, a tej és a dohány
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest nőttek a fogyasztói árak. Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónaphoz képest összességében nem változtak az árak. Az adat megfelel az elemzők korábbi várakozásának.
A költségvetésben a járvány elleni védekezés, valamint a gazdasági teljesítmény visszaesése eredőjeképp idén 7,3 százalékos GDP-arányos deficitet prognosztizálnak, amely jövőre 3,5 százalékra mérséklődhet. Ennek eredményeképp az államadósság 2020-ban a GDP 75,6 százalékát teheti ki, ahonnan 2021-ben 73,3 százalékig csökkenhet feltéve, hogy jövőre a költségvetési fegyelem erősödik – olvasható a prognózisban.
Surányi György: „A mentőcsomag inkább megszorítások sorozata"
Az Európai Unió gyorsan és pragmatikusan reagált a válsághelyzetre olyan lépésekkel, amik korábban elképzelhetetlenek lettek volna. A magyar kormány viszont a válságban is megszorít, ezért százezrek kerülhetnek komoly bajba. Ha a jegybank továbbra is hagyja leértékelődni a forintot, az az ország kiárusításával egyenlő.
