Véresre sikeredett ünnepi hétvége

  • 2016. október 23.

Hírnarancs

Orbánt kifütyülték a Kossuth térről, a Népszabadság mellett ismét sokan kiálltak, a magyar külügy pedig visszaszólt az USA-nak. Forradalmi hírek.

„Megpróbálnak minket kitörölni”

Szombaton több száz ember látogatott el a Vörösmarty térre, hogy kimutassa szolidaritását a Népszabadsággal. A Kettős Mérce által szervezett zenés akció alatt hajléktalanok árulták a Fedél Nélkül népszabis különkiadását. „Érzelmileg és idegileg is egyre nehezebb. Ez egy lehetetlen, hosszú távon fenntarthatatlan állapot, amiben vagyunk. De nem adjuk fel, amíg van erőnk, márpedig lesz, kitartunk” – mondta a helyszínen a Narancsnak Pető Péter, a lap főszerkesztő-helyettese. Az eseményről készült beszámolónkat itt olvashatja.

Tetszettek volna ’56-ban aggódni a sajtószabadságért

Az amerikai külügyminisztérium közleményben adott hangot azon aggodalmának, hogy Magyarországon hanyatlásnak indult a sajtószabadság, és meleg szívvel javasolják a kormánynak, biztosítanak olyan feltételeket a média területén, melynek köszönhetően az állampolgárok többféle nézőpontot ismerhetnek meg. A magyar külügy (KKM) erre azzal vágott vissza, hogy annak, aki a magyar sajtószabadság állapota miatt aggódik, nincsenek hiteles információi. Menczer Tamás, a KKM sajtófőnökét elragadta a forradalmi hangulat, ugyanis még azt is hozzátette, hogy annak idején, amikor tényleg nem volt sajtószabadság Magyarországon, „a magyar emberek vérüket, életüket adták a szabadságukért, de ekkor Nyugatról barátaink támogató tekintetén kívül más segítség nem érkezett” – idézi szavait az index.

Fütty és vér

Nem meglepő módon az idei október 23-ai megemlékezés is botrányba fulladt. Orbánt síppal fütyülők hada várta a Kossuth téren, a fütyülők nagy része azonban kiszorult a térről. Tudósítások szerint a miniszterelnök beszédéből hátul a sípolás miatt szinte semmit sem lehetett hallani. Az „ünnepi” beszéd egyébként főleg az EU elleni hergelésben merült ki, ugyanis Orbán erős párhuzamot vont Brüsszel és Moszkva közé, s közben még ahhoz is volt lélekjelenléte, hogy lekommunistázza az őt kifütyülő tömeget. Részletes véleményünket a beszédről itt olvashatja.

A Kossuth téren később verekedés alakult ki, Ungváry Krisztián történészt úgy megütötték, hogy vérezni kezdett a feje, de így is folytatta a tiltakozást. A Kossuth téri programmal párhuzamosan nagyjából 3000 ember jelent meg az ellenzéki pártok által szervezett tüntetésen.

Egy másik üzenet

Hosszú Katinka videóüzenetében arról beszélt, hogy szerinte mit érdemes ünnepelni október 23-án. Az olimpikon kiemelte, hogy hatvan évvel ezelőtt a harcok nemcsak Budapest utcáin, hanem Melbourne-ben, az oroszok elleni vízilabda-mérkőzésen is folytak. „Az ő bátorságuk, kitartásuk példamutató lehet a hétköznapi emberek és a sportolók számára is. Legyünk büszkék rájuk, mit tettek az országért és mindannyiunkért” – mondta Hosszú Katinka.

Máris díjazták az Oscarra jelölt magyar filmet

A Till Attila rendezte Tiszta szívvel című film nyerte idén a Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon a Roger Ebert-díjat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.