Rádió

Az ál-Petőfi

A közrádió újabb metamorfózisa

Interaktív

Micsoda felbolydulás van itt!

Épp csak elbúcsúztattuk a bukásában is kisszerű Karc FM-et (lásd: Nullánál is kevesebb, Magyar ­Narancs, 2023. szeptember 20.), erre a Petőfi rádiónál is fellőtték a felmondásrakétát. Az elmúlt hét végén mind a húsz munkatárs megkapta a behívóját személyes elbeszélgetésre a csatorna üzemeltetőjétől, és közülük négy-öt ember kivételével péntek estig mindenki ­lapátra is került – amennyire a kiszivárgott ­híreknek hinni lehet, racionalizálásra való hivatkozással. Racionalizálás a közmédiánál? Hihetően hangzik.

Van-e mindennek bármi jelentősége, vagy mi, hallgatók egyszerűen csak a szokásos unalommal fordítsuk félre a fejünket ezúttal is? Számít-e, hogy tizenhat év után kivágták a rádió meghatározó zenei szerkesztőjét, Borcsik Attilát, alias DJ Izilt? Hallgattuk-e még egyáltalán a Petőfit az elmúlt időkben, és ha igen, mit kaptunk tőle? Borcsiknak erős köze volt ahhoz a 2007-es változáshoz, amikor a fia­talokat megcélzó állami csatorna jelentős ráncfelvarráson esett át. Ráálltak az alternatív magyar zenék sugárzására, kitisztították a műsorrendet a korábbi korszakokból bennragadt értelmezhetetlen elemektől, a zenei profil frissítésével új hallgatóságot céloztak be, és új műsorformákkal kezdtek kísérletezni. Hogy sikeres volt-e a kezdeményezés, az nem biztos. Hogy is tudna sikeres lenni egy efféle ajánlat a magyar éterben, ahol kizárólag retrográd popzenével és kortárs mainstreammel lehet hatékonyan becserkészni a hallgatókat? Más kérdés, hogy az állami könnyűzenei adónak egyáltalán kell-e ilyen módon sikeresnek lennie, és nem fontosabb-e a minőségi, egyedi kínálat fenntartása? Persze felesleges is már ezen morfondírozni, az alternatív Petőfit pár év után lekeverték, és visszatértek a tömeg­ízlés kiszolgálásához – emlékeink szerint többek között olyan kipróbált formátumokkal, mint Harsányi Levente.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.