Egy hét kultúra 2022/16.

  • Narancs
  • 2022. április 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

PAVILON A testek metamorfózisa, az ember definíciójának változása és a női nézőpontok kerülnek az idei, április 23. és november 27. között megrendezett Velencei Képzőművészeti Biennálé fókuszába. Az idei rendezvény főkurátora, Cecilia Alemani első olasz nőként vezetheti az eseményt, a központi kiállításnak pedig a The Milk of Dreams címet adta. Az álmok tematikája a biennáléra meghívott magyar képzőművész, Keresztes Zsófia tárlatán is visszaköszön. A magyar pavilon 113 éves történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész, így Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállítás kifejezetten női nézőpontjával is ki­emelkedik. Keresztes Zsófia művészetének jellemző témái az identitáskeresés és a testiség különféle átalakulásai. Mostani projektjének kiindulópontja részben Schopenhauer sündisznódilemmájára reflektál, emellett a mozaikművészet eszközével Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének egy motívumát is megidézi a tárlaton. Keresztes kompozícióját Velence után a Ludwig Múzeumban is bemutatják majd december 15. és február 26. között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.