Egy hét kultúra 2022/16.

  • Narancs
  • 2022. április 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

PAVILON A testek metamorfózisa, az ember definíciójának változása és a női nézőpontok kerülnek az idei, április 23. és november 27. között megrendezett Velencei Képzőművészeti Biennálé fókuszába. Az idei rendezvény főkurátora, Cecilia Alemani első olasz nőként vezetheti az eseményt, a központi kiállításnak pedig a The Milk of Dreams címet adta. Az álmok tematikája a biennáléra meghívott magyar képzőművész, Keresztes Zsófia tárlatán is visszaköszön. A magyar pavilon 113 éves történetében harmadik alkalommal kap önálló bemutatkozási lehetőséget női művész, így Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállítás kifejezetten női nézőpontjával is ki­emelkedik. Keresztes Zsófia művészetének jellemző témái az identitáskeresés és a testiség különféle átalakulásai. Mostani projektjének kiindulópontja részben Schopenhauer sündisznódilemmájára reflektál, emellett a mozaikművészet eszközével Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének egy motívumát is megidézi a tárlaton. Keresztes kompozícióját Velence után a Ludwig Múzeumban is bemutatják majd december 15. és február 26. között.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.