INTERVENCIÓ Ferdén kihelyezett tájképekkel hívja fel a figyelmet a klímaváltozásra a bécsi Leopold Museum. Az A Few Degrees More (Will Turn the World into an Uncomfortable Place) című akció során Klimt, Schiele vagy éppen Koloman Moser festményeit éppen annyi fokkal ferdítették el, ahány Celsius-fokos felmelegedés várható a képen ábrázolt helyszíneken. Ha ugyanis az emberiség nem veszi komolyan a klímaváltozást, mai formájukban örökre eltűnhetnek azok a helyek – az Attersee környéke, az Atlanti-óceán európai partvidéke, az Alpok lábánál található festői tájak –, amelyeket bő száz évvel ezelőtt megörökítettek a festők. A művészi intervencióban Ausztria egyik legjelentősebb klímakutató hálózata, a Climate Change Centre Austria volt a kiállítóhely segítségére. Egy tizenkét tudósból álló csapat lemodellezte, hogy a felmelegedés miatt várhatóan milyen változásokkal kell szembenéznie az elkövetkező évtizedekben a világhírű festményeken ábrázolt területeknek. A ferde tájképek június 26-ig tekinthetők meg a Wien 1900. Aufbruch in die Moderne című állandó kiállítás részeként.
KISBUSZ Bob Dylan mindössze 21 éves volt, amikor 1963 februárjában Don Hunstein, a Columbia Records fotósa elkészítette azt a legendás sorozatot, amelynek egyik képe Dylan második lemezének, a The Freewheelin’ Bob Dylan borítójára is felkerült. A borítón az énekes akkori barátnőjével, Suze Rotolóval látható, amint a New York-i lakásuk előtti utcán, a Jones Streeten sétálnak. A kép bal oldalán egy kék Volkswagen mikrobusz is feltűnik, a Transporter azóta a popkultúra ikonikus járművévé és a szabad szellemű hatvanas évek szimbólumává vált. Majdnem hatvan évvel a lemez megjelenése után a The Guardian cikkéből végre az is kiderült, hogy a kisbusz tulajdonosa Jack Ubaldi, egy olasz származású hentes volt, aki a Jones Street 5. szám alatt 1936-ban nyitotta meg üzletét. Ubaldi 1962-ben jutott hozzá a Bob Dylan lemezborítóján is látható használt Volkswagenhez, ám még az album megjelenésének évében lecserélte azt egy újabb modellre.
TINCSEK Ludwig van Beethoven öt hajtincsének elemzésével próbált fényt deríteni a zeneszerző egészségügyi problémáira egy a University of Cambridge antropológusa által vezetett kutatócsoport. A vizsgálatok kimutatták, hogy a zeneszerzőnek valószínűleg genetikai hajlama volt a májbetegségre, hónapokkal halála előtt pedig fertőző májgyulladásban szenvedett. A kutatás vezetője szerint a genetikai kockázatok mellett Beethoven alkoholfogyasztása is hozzájárulhatott betegségéhez. A szakemberek Beethoven utolsó éveiben használt beszélgetőfüzetei alapján feltételezik, hogy a zeneszerző rendszeresen fogyasztott alkoholt. Igaz, kortársai szerint a 19. század eleji bécsi mércével mérve fogyasztása mérsékelt volt, valószínűleg ez is olyan mennyiségű alkoholt jelent, amelyről ma már tudni lehet, hogy káros a májra. Bár az öröklődő kockázat és a hepatitis B jelenlétének bizonyítása nagy előrelépést jelent, továbbra sem lehet pontosan megmondani, mi vezetett a bécsi klasszika egyik nagymesterének halálához, ahogy azt sem, mi okozhatta a nagyfokú halláskárosodását.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
