NEUTRÍNÓ Először észleltek ütköző neutrínókat a CERN részecskekutató fizikusai: a Forward Search Experiment (FASER) nevű, a CERN-ben működő részecskedetektor segítségével a kutatók képesek voltak olyan nagy energiájú neutrínókat detektálni, amelyek a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) keletkeztek. Mindez azért is számít óriási előrelépésnek, mivel nagy energiájú neutrínó eddig még sohasem akadt a fizikusok horgára, inkább kisebb energiájúakkal tudtak behatóbban foglalkozni. Bár az univerzum leggyakrabban előforduló részecskéiről beszélünk, mégis rendkívül nehéz érzékelni őket, mivel többnyire keresztülhaladnak az anyagon, mindenféle interakció nélkül. Márpedig alapos tanulmányozásuk kulcsfontosságú lenne a természet alapvető törvényeinek, így például annak megértéséhez, hogyan nyernek tömeget az anyagi részecskék, illetve miért van több a „normális”, mint az antianyagból.
AURÓRA Az utóbbi évek legnagyobb földmágneses vihara tombolt március 23-án, illetve 24-én: ezt az eseményt nem csupán a légkör fizikájával foglalkozó szakemberek, de az éjszakai eget kémlelő laikusok is észlelhették. A Föld mágneses mezőjének zavarait mérő (Julius Bartels által 1939-ben megalkotott) Kp-index szerint a maximális 9-ből 8-as erősségű, míg az Egyesült Államok légkör- és óceánkutató ügynöksége (NOAA) által bevezetett, a földmágneses viharok hatását számszerűsítő G-skálán 4-es erősségű (G4) földmágneses vihar sokfelé okozott intenzív aurórajelenséget, amit a Föld mágneses védőpajzsának erővonalai mentén a légkörbe jutó, nagy energiájú töltött részecskék idéznek elő. A mostani (2017 szeptembere óra a legerősebb) földmágneses turbulenciát az okozta, hogy március 21-én éppen a Föld irányába fordult egy, a Nap felszínén kialakuló koronalyuk, ahonnan nagy sebességű töltött részecskék indultak el bolygónk felé. Ehhez ráadásul még egy, a Földet részben eltaláló koronaanyag-kidobódás (CME) is járult, amivel forró, erősen mágneses sajátosságú, plazmaállapotú anyag indult el a Föld felé. Jellemző, hogy ezúttal nemcsak a magasabb (a sarkkörhöz közelebbi), hanem a közepes szélességeken is megcsodálhatták az északi fényt: Magyarországon a csekély fényszennyezéséről nevezetes Zselicben sikerült megfigyelni az eget vörösesre festő északi fényt (aurora borealis).
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
