BUSHO Augusztus 29-én kezdődött és szeptember 3-ig tart az idei BuSho (Budapest Short) rövidfilmfesztivál. Az ezer benevezett alkotás közül az előzsűri már az év elején elkezdte kiválogatni azt a tizenöt órányi rövidfilmet, amelyek versenybe szállhatnak az öt kategória három fődíjáért és két különdíjáért. Végül huszonhárom országból összesen 64 film került a programba, köztük fikciós, animációs és kísérleti alkotások is. A legtöbb versenyfilm hazai filmkészítőtől származik, a korábbi években már megszokott spanyol, francia, német jelenlét mellett pedig ezúttal a kanadai és olasz alkotók is több művel képviseltetik magukat, de vannak kazah, grúz és dél-afrikai filmek is. A Puskin moziban és az Art+ Cinemában zajló versenyprogram vetítései mellett a fesztivál kísérőprogramjait főként az Olasz Kultúrintézetben rendezik, de workshopok és koncertek is várják az érdeklődőket. A díjakat szeptember 2-án az Olasz Kultúrintézet Verdi-termében adják át.
SZERZŐI JOG Egy washingtoni szövetségi bíró augusztus 18-i döntése megerősítette az Egyesült Államok szerzői jogi hivatalának márciusi álláspontját, miszerint a mesterséges intelligencia által generált műalkotások nem jogosultak szerzői jogi védelemre, mivel azokból hiányzik az „emberi beavatkozás”. Stephen Thaler, az Imagination Engines nevű technológiai cég alapítója még tavaly indított pert a szerzői jogi hivatal ellen, miután az megtagadta az általa fejlesztett algoritmus segítségével létrehozott, A Recent Entrance to Paradise című kép védelméről szóló kérelmét. Thaler úgy véli, a mesterséges intelligencia felhasználásával készült alkotások szerzői jogi védelme inspirálná a kreativitást, annak megtagadása viszont szembemegy azzal az elvvel, amely szerint a szerzői jogi védelem minden eredeti, bármilyen kézzelfogható médiumban rögzített szerzői műre kiterjed.
EX LIBRIS Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvjegytár néven indította el új online tartalomszolgáltatását, amelyen keresztül elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában található közel 1100 darabos régi ex libris állomány, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex libriseinek tízezer darabos gyűjteményegységéből 3400 dokumentum és ezek variánsai érhetők el. Az ex libris alapvetően a könyv tulajdonosának megjelölésére szolgált, többnyire birtokosának címerét ábrázolta, eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztották. Az első két magyar könyvjegy – vagy ritkábban használt nevén könyvcímer – a 16. századból származik, a Nürnbergben metszett alkotások Werbőczy István országbíró, illetve Hans Teilnkes pozsonyi polgár számára készültek. A modern, 20. és 21. századi ex librisek között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg az OSZK gyűjteményében, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza vagy Illyés Gyula.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
