TRÍCIUM Megfelel a nemzetközi biztonsági előírásoknak és csak minimális radiológiai kockázatot jelent az, hogy Japánban megkezdték a Fukushima-Daichi nukleáris erőműben tárolt radioaktív (magas tríciumtartalmú) hűtővíz Csendes-óceánba pumpálását – állítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által kiadott részletes jelentés. Az erőművet üzemeltető TEPCO (Tokyo Electric Power Company) augusztus 24-én kezdte meg az összesen több mint ezer acélkonténerbe zárt, 1,34 millió tonnányi víz óceánba pumpálását, ami miatt számos, szintén a Csendes-óceán mentén elterülő ország (pl. Kína, Dél-Korea) is tiltakozott. Első körben 17 nap alatt 7800 köbméter hűtővizet pumpálnak a tengerbe, de 2024 márciusáig még három további alkalommal is ürítenek a tengerbe tartályokban tárolt szennyezett vizet, amelyből előzőleg eltávolították a súlyosabban szennyező, erősen radioaktív izotópokat, csupán a vízben az oxigénatomokhoz kötötten előforduló hidrogén nehéz (3-as tömegszámú) izotópjával, a tríciummal nem boldogultak. A 2011-es földrengés és cunami nyomán bekövetkezett fukusimai erőmű-katasztrófa, majd az ezt követő kárelhárítás során a reaktorblokkok hűtésére használt (vagy a csapadék-, illetve talajvízből a zónába került) és szennyezetté vált vízben maradó – atommagjában egy proton mellett két neutront tartalmazó – trícium felezési ideje 12,32 év. Ennyi idő alatt tűnik el a teljes tríciummennyiség fele negatív béta-bomlással – ennek nyomán hélium-3 izotóp, egy elektron (béta-részecske) és egy elektron antineutrínó keletkezik.
ŰRSZONDA Sikerrel szállt le a Hold déli pólusán a felszíni tanulmányozására szánt indiai űreszköz: a Csandraján–3 misszióval India lett a negyedik nemzet, amelynek sikerült épségben szondát juttatnia a Hold felszínére. Az ISRO indiai űrkutatási szervezet több videót is közzétett arról, ahogy a Vikram leszállóegység augusztus 23-án eléri a Hold felszínét, majd útjára indítja a Pragyan holdjárót. Utóbbinak az lesz az elsődleges feladata, hogy a műszereivel megvizsgálja az égitest eddig még kevéssé feltérképezett déli pólusát, amely a jelentős mennyiségű jég miatt kulcsfontosságú az emberes missziók szempontjából. A leszállóegység és a holdjáró a tervek szerint két hétig marad üzemképes, ezután a holdi éjszaka beköszöntével a rendkívüli hideg és az energiaellátásukhoz szükséges napfény hiánya miatt nem tudnak tovább működni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
