Egy hét kultúra 2023/42.

  • Narancs
  • 2023. október 18.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

FESTÉK Az Antiquity című folyóirat októberi ­számában megjelent tanulmány szerint az athéni ­Akropolisz Parthenónjáról származó, jelenleg a londoni British Múzeumban őrzött Elgin-márványok nem mindig voltak fehérek, a több mint 2500 éves szobrokat ugyanis eredetileg élénk színű festékkel és bonyolult mintákkal díszítették. Bár az utókor számára csak a tisztára kopott kövek maradtak fenn, az ókori görög és római szobrokat gyakran színezték. Több korabeli műalkotáshoz hasonlóan valószínűleg a Parthenón márványszobrain sem tudtak rendesen megtapadni a színek, ezért idővel lekoptak, a korai restaurálások során ráadásul a figurákon talált apró festéknyomokat is eltávolították. Régészek egy csoportja most lumineszcens képalkotási technika segítségével ­fedezett fel rejtett kémiai elemeket a márványfelületeken, amiből arra következtetnek, hogy egykor kék, fehér és lila festék segítségével virágmintákkal és figuratív ábrázolásokkal díszítették a szobrokat.

ART EXPO Szerdán kezdődött és október 29-ig tart a Godot Kortárs Művészeti ­Intézet kiállítása és művészeti vására, a Godot Art Expo, ahol a látogatók nem csak a műalkotásokat fedezhetik fel, de az alkotókkal is közvetlen kapcsolatba kerülhetnek. Az idei eseményen a szervezők a „Fogadj örökbe egy képzőművészt!” elnevezésű kezdeményezésen keresztül igyekeznek közelebb hozni egymáshoz a művészeket és a művészetre nyitott közönséget, hiszen, ha valaki megvásárol egy műtárgyat, azzal „örökbe fogadja” magát a művészt is, személyes kapcsolatot teremtve az alkotó művészi világával. A Godot Art Expo ehhez széles választékot is kínál: az intézet nyilvános pályázatára érkezett alkotások közül 200 fiatal képzőművész több mint 2000 ­alkotását válogatták be az eseményre, amelyeket „gerilla áron” szerezhetnek meg az érdeklődők. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a komplex művészettámogató ökoszisztémát, amely fenntartható módon nyújt megoldást arra, hogy az alkotók a művészetükből éljenek, és ennek révén váljanak ismertté, elismertté.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.