Egy hét kultúra 2023/42.

  • Narancs
  • 2023. október 18.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

FESTÉK Az Antiquity című folyóirat októberi ­számában megjelent tanulmány szerint az athéni ­Akropolisz Parthenónjáról származó, jelenleg a londoni British Múzeumban őrzött Elgin-márványok nem mindig voltak fehérek, a több mint 2500 éves szobrokat ugyanis eredetileg élénk színű festékkel és bonyolult mintákkal díszítették. Bár az utókor számára csak a tisztára kopott kövek maradtak fenn, az ókori görög és római szobrokat gyakran színezték. Több korabeli műalkotáshoz hasonlóan valószínűleg a Parthenón márványszobrain sem tudtak rendesen megtapadni a színek, ezért idővel lekoptak, a korai restaurálások során ráadásul a figurákon talált apró festéknyomokat is eltávolították. Régészek egy csoportja most lumineszcens képalkotási technika segítségével ­fedezett fel rejtett kémiai elemeket a márványfelületeken, amiből arra következtetnek, hogy egykor kék, fehér és lila festék segítségével virágmintákkal és figuratív ábrázolásokkal díszítették a szobrokat.

ART EXPO Szerdán kezdődött és október 29-ig tart a Godot Kortárs Művészeti ­Intézet kiállítása és művészeti vására, a Godot Art Expo, ahol a látogatók nem csak a műalkotásokat fedezhetik fel, de az alkotókkal is közvetlen kapcsolatba kerülhetnek. Az idei eseményen a szervezők a „Fogadj örökbe egy képzőművészt!” elnevezésű kezdeményezésen keresztül igyekeznek közelebb hozni egymáshoz a művészeket és a művészetre nyitott közönséget, hiszen, ha valaki megvásárol egy műtárgyat, azzal „örökbe fogadja” magát a művészt is, személyes kapcsolatot teremtve az alkotó művészi világával. A Godot Art Expo ehhez széles választékot is kínál: az intézet nyilvános pályázatára érkezett alkotások közül 200 fiatal képzőművész több mint 2000 ­alkotását válogatták be az eseményre, amelyeket „gerilla áron” szerezhetnek meg az érdeklődők. A kezdeményezés célja, hogy erősítse a komplex művészettámogató ökoszisztémát, amely fenntartható módon nyújt megoldást arra, hogy az alkotók a művészetükből éljenek, és ennek révén váljanak ismertté, elismertté.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.