Egy hét tudomány 2021/28.

Rövid hírek: vírus, vulkánkitörés, hurrikán és mindenféle istencsapása. Plusz izgalmas tudományos felfedezések.

HULLÁM Két új jelet is befogott a gravitációs hullámok detektálására létrejött amerikai–európai–japán LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés a harmadik megfigyelési fázisban: 2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek, és mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el fekete lyuk párja. A bejelentés fontosságát az adja, hogy ezek az első olyan észlelések, amelyek során egy-egy neutroncsillag és fekete lyuk összeütközéséből keletkezett gravitációs hullámot sikerült azonosítani. A kutatók azt remélik, hogy e felfedezés segítségével megérthetik, miért nem láttunk még soha a mi galaxisunkban fekete lyuk körül keringő pulzárt (erős elektromágneses, így pl. rádiójeleket kibocsátó, gyorsan forgó neutroncsillagot). A gravitációs hullámok a téridő szövetén jelentkező apró fodrozódások: a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozásai, amelyeket nagy sebességgel, ráadásul gyorsulva mozgó, óriási tömegek hoznak létre. A gravitációs hullámok detektálására létrejött nemzetközi kollaborációban magyar kutatók is részt vesznek, az ELTE-n és az SZTE-n egy-egy LIGO-tagcsoport működik, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai pedig a Virgo-csoport tagjai. A gravitációs hullámok első észlelése óta eltelt öt évben a kutatók már több mint ötven jelet azonosítottak, amelyek összeolvadó fekete lyukakból és egymással ütköző neutroncsillagokból származnak.