HIGANY Kiterjedten használtak higanyt a közép-amerikai maja közösségek, emiatt a településeik és azok tágabb környezete is súlyosan szennyeződtek higannyal, aminek nyomai ma is kimutathatók – állítja egy nemzetközi régészcsoport, amely a Frontiers in Environmental Science magazinban számolt be kutatásairól. A maják díszítésre és ceremoniális célokra is használtak higanyvegyületeket, például a vérre emlékeztetően élénkvörös cinóberfestéket, néha még fémhiganyt is. Az ausztrál, amerikai és brit kutatók néhány kivétellel szinte valamennyi fontos maja régészeti lelőhelyen megtalálták a higany nyomait, így Mexikóban a Yucatán-félszigeten, Guatemalában, Belize-ben, Salvadorban és Hondurasban is. A legmagasabb higanyszennyeződést a guatemalai Tikal maja romvárosnál mérték: 17,78 ppm-et (azaz egymillió részecskére vetített szennyező arányt), miközben az üledékekre számított egészségügyi hatérérték mindössze 1 ppm. A falakról, padlókról és más díszített felületekről a higany könnyen bekerülhetett a levegőbe, a talajba és így az ivóvízbe – ugyanakkor a szennyeződés emberi maradványokon is kimutatható egészségügyi hatásait még vizsgálják. A maják által lakott, döntően mészkőfelszín által dominált területeken elemi higany vagy higanyvegyületek nem fordulnak elő – inkább egykori településeiktől északra és délre akadnak lelőhelyek, így valószínűleg kereskedők vihették helybe a maják számára értékes higanyt és higanyalapú festékanyagokat.
RÉMÁLOM A felnőttkorban gyakori rémálmok, néha évekkel vagy akár évtizeddel is megelőzhetik a kognitív képességek hanyatlását, sőt a demencia kialakulását – állítják a University of Birmingham kutatói, akik az eClinicalMedicine folyóiratban számoltak be felfedezésükről. Korábbi vizsgálatok szerint a felnőttek 5 százaléka tapasztal hetente rémálmokat, további 12–40 százalék havonta egyszer él át ilyen kellemetlen élményt alvás közben. A birminghami kutatók gyakorlatilag először vizsgálták a rémálmok és a kognitív képességek romlásának összefüggését amúgy egészséges felnőtteknél: ennek során 600-nál valamivel több, 35 és 64 év közötti, továbbá 2600 79 éves vagy annál is idősebb embert vizsgáltak, legalább kilenc éven át követve a viselkedésüket. Kezdetben egyikük sem mutatta demencia jeleit, ám a rémálmok sűrűbb jelentkezése, különösen a középkorúaknál, négyszer fogékonyabbá tette a vizsgált személyeket a demencia kialakulására. Ráadásul a férfiaknál jóval erősebb volt a kapcsolat a rossz álmok és a kognitív hanyatlás között, mint a nőknél.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
