Egy hét tudomány 2022/39.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 28.

Interaktív

Rövid hírek: hőhullám, tájfun, aszteroida...

HIGANY Kiterjedten használtak higanyt a közép-amerikai maja közösségek, emiatt a településeik és azok tágabb környezete is súlyosan szennyeződtek higannyal, aminek nyomai ma is kimutathatók – állítja egy nemzetközi régészcsoport, amely a Frontiers in Environmental Science magazinban számolt be kutatásairól. A maják díszítésre és ceremoniális célokra is használtak higanyvegyületeket, például a vérre emlékeztetően élénkvörös cinóberfestéket, néha még fémhiganyt is. Az ausztrál, amerikai és brit kutatók néhány kivétellel szinte valamennyi fontos maja régészeti lelőhelyen megtalálták a higany nyomait, így Mexikóban a Yucatán-félszigeten, Guatemalában, Belize-ben, Salvadorban és Hondurasban is. A legmagasabb higanyszennyeződést a guatemalai Tikal maja romvárosnál mérték: 17,78 ppm-et (azaz egymillió részecskére vetített szennyező arányt), miközben az üledékekre számított egészségügyi hatérérték mindössze 1 ppm. A falakról, padlókról és más díszített felületekről a higany könnyen bekerülhetett a levegőbe, a talajba és így az ivóvízbe – ugyanakkor a szennyeződés emberi maradványokon is kimutatható egészségügyi hatásait még vizsgálják. A maják által lakott, döntően mészkőfelszín által dominált területeken elemi higany vagy higanyvegyületek nem fordulnak elő – inkább egykori településeiktől északra és délre akadnak lelőhelyek, így valószínűleg kereskedők vihették helybe a maják számára értékes higanyt és higanyalapú festékanyagokat.

 

RÉMÁLOM A felnőttkorban gyakori rémálmok, néha évekkel vagy akár évtizeddel is megelőzhetik a kognitív képességek hanyatlását, sőt a demencia kialakulását – állítják a University of Birmingham kutatói, akik az eClinicalMedicine folyóiratban számoltak be felfedezésükről. Korábbi vizsgálatok szerint a felnőttek 5 százaléka tapasztal hetente rémálmokat, további 12–40 százalék havonta egyszer él át ilyen kellemetlen élményt alvás közben. A birminghami kutatók gyakorlatilag először vizsgálták a rémálmok és a kognitív képességek romlásának összefüggését amúgy egészséges felnőtteknél: ennek során 600-nál valamivel több, 35 és 64 év közötti, továbbá 2600 79 éves vagy annál is idősebb embert vizsgáltak, legalább kilenc éven át követve a viselkedésüket. Kezdetben egyikük sem mutatta demencia jeleit, ám a rémálmok sűrűbb jelentkezése, különösen a középkorúaknál, négyszer fogékonyabbá tette a vizsgált személyeket a demencia kialakulására. Ráadásul a férfiaknál jóval erősebb volt a kapcsolat a rossz álmok és a kognitív hanyatlás között, mint a nőknél.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.