Egy hét tudomány 2022/50-51.

  • Narancs
  • 2022. december 14.

Interaktív

Rövid hírek:  sikló, fény, páncél...

SIKLÓ Egy eddig ismeretlen kígyófajt azonosítottak herpetológusok a Kínához tartozó Hainan szigetének szubtrópusi esőerdeiben: ez a siklófélék (Colubridae) családjának Gonyosoma nemzetségébe tartozik – rokonai közé sorolják a Délkelet-Ázsiában sűrűn megtalálható mangroveerdei siklót (Gonyosoma oxycephalum). A most önálló fajként azonosított Gonyosoma hainanense is joggal kapta a hai­nani rinocéroszkígyó nevet: egy pikkelyekből álló, szarvszerű kitüremkedés található a feje elülső részén (a száj felett), ami ritka még rokonai között is – a kontinentális Kínában (és Vietnamban) is csak a Tonkini-öböl környékén élő Gonyosoma boulengeri bír hasonló fizimiskával. Korábban úgy is gondolták, hogy valamennyi orrszarvú kígyó ebbe az egy fajba tartozik. A hainani orrszarvú sikló 65–93 centiméter hosszú, háromszög alakú fején nagy szemek ülnek: erdős hegyvidéken él és éjszaka aktív. A fiatalkorukban még szürke (habár feketén csíkozott) kígyók felnőtt korukra lesznek egyenletesen élénkzöld színűek.

 

NEUTRON Rendhagyó neutroncsillag-egyesülést észleltek csillagászok, amelyről – szokatlan módon – egy úgynevezett hosszú gammavillanás formájában szereztek információt a kutatók. A Nature-ben közölt tanulmány szerint a hosszú ideig tartó (ez legalább két másodperces) gammavillanásokat hagyományosan szupernóvarobbanásokkal hozták összefüggésbe a kutatók – míg a két másodpercnél rövidebb, nagy energiájú gammavillanásokat úgynevezett kilonóváknak, avagy neutroncsillag-összeolvadásoknak tulajdonítják. Egy 2021. december 11-i, több obszervatórium és műhold által párhuzamosan végzett megfigyelés során egy rendkívül fényes, 50 másodpercig tartó gammasugárzás-kitörést tapasztaltak, egyben látható, az infravörös tartományba tartozó és röntgensugárzást is észleltek. A tőlünk 1,1 milliárd fényévnyire, egy távolabbi galaxisban történt gammavillanást (GRB 211211A) azonban a csillagászok szerint nem egy szupernóvarobbanás, sokkal inkább kompakt objektumok egyesülése, majd ennek nyomán egy kilonóva keletkezése váltotta ki. Ez utóbbi a modellek szerint magyarázná a látható és infravörös fénykibocsátást is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk