Egy hét tudomány 2022/6.

  • Narancs
  • 2022. február 9.

Interaktív

Rövid hírek: megalodon, szúnyog, erős...

SZÚNYOG Bizonyos színekhez jobban vonzódnak a vérszívó szúnyogok, míg másokat inkább kerülnek – állítja egy friss, a Nature Communicationsben publikált kutatás. A kutatók a rettegett, dengue-lázat, Zika-vírust, chikungunya-lázat és sárgalázat is terjesztő egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) viselkedését vizsgálták – az eredmények szerint a nőstény szúnyogok először a leendő áldozat „illatát”, annak kémiai jeleit érzékelik, ennek során például érzékelik a kilehelt szén-dioxidot, ez pedig arra ösztönzi őket, hogy olyan színeket és más vizuális információkat keressenek, amelyeket gazdaszervezeteikhez társíthatnak. A vizsgálatok során a miniatűr tesztkamrákban tartott szúnyogok környezetébe különböző, számukra detektálható illatmolekulákat (esetünkben szén-dioxidot) permeteztek, majd színes pontokat, illetve egy számukra gusztusos emberi kéz képét prezentálták. Illatstimulus nélkül a szúnyogok számára egyetlen szín sem bizonyult vonzónak, ám a kémiai információt követően előszeretettel választották a vörös, narancs, fekete vagy kékeszöld (cián) színű foltokat, míg gondosan elkerülték a zöld, kék vagy bíbor színeket. Egyelőre a kutatók sem tudják megmondani, hogy a szúnyogok ugyanúgy érzékelik-e a színeket, ahogy mi, de annyi biztos, hogy inkább a hosszabb hullámhosszú fényt kedvelik (és az emberi bőr is inkább vörös-narancs jelet bocsát ki).

 

MEGALODON Voltaképpen ma sem tudjuk, hogyan is nézhetett ki a miocén és pliocén kor tengeri csúcsragadozója, az óriásfogú cápa (Otodus megalodon), amelyet a közbeszédben csupán megalodonként szokás emlegetni – állítja egy kutatócsoport, amely a Historical Biology folyóiratban közölte cikkét. Az óriásfogú cápa alakjára, küllemére leginkább hatalmas méretű, fosszilizálódott fogai alapján következtettek (porcos vázából ugyanis nem sok maradt meg) – emiatt vélték úgy, hogy az állat (nagyobb kivitelben) hasonlíthatott a ma élő nagy fehér cápára. A párhuzamok azonosítására kétdimenziós szimulációkat végző amerikai paleontológuscsoport meggyőződése szerint a fosszíliákból kiinduló, meglehetősen ingatag alapon álló spekulációkon felül semmilyen hitelt érdemlő bizonyíték sem került elő, amely meggyőzően alátámaszthatná (vagy éppen cáfolhatná) az állat kinézetéről szóló elterjedt hipotéziseket. Annyi biztos csak, hogy az óriásfogú cápa a miocén kor közepén (15 millió éve) jelent meg, és a pleisztocén kor elejére (2,6 millió évvel ezelőttig) ki is halt.

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Egy balatoni nyaralás táncban "elbeszélve"

  • Molnár T. Eszter
A Kulcsár Noémi Tellabor: Balaton – Lacus Pelso című előadásának nosztalgikus hangulata egy pillanatra sem törik meg. Nincs egzisztenciális kérdés, nincs konfliktus. A tó partján uralkodik a mohóság, az unalom és a bujaság.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.