Egy hét tudomány 2023/18.

  • Narancs
  • 2023. május 3.

Interaktív

Rövid hírek: rizs, tojás, aszteroida...

RIZS Akár a marsi regoliton, a vörös bolygó laza, heterogén felszíni anyagában is megél az a genetikailag módosított rizsféleség, amelyet más (vad, illetve szintén genetikailag módosított) rizsvariánsokkal együtt többféle talajvariáción is próbált termeszteni egy tudóscsoport a tesztek során. A kutatók a Houstonban megrendezett hold- és bolygókutatási konferencián prezentálták eredményeiket, amelyek szerint igenis akadnak olyan a rizsféleségek, amelyek a még a Marsra jellemző magas sótartalmú, sőt azon belül magas perkloráttartalmú talajon is megélnek. Igaz, a perklorát-koncentrációnak van egy felső határa (kilogrammonként 3 gramm), amely felett már ezek a különleges genetikai hibrid variánsok sem tudnak kicsírázni. A tesztek eredménye szerint sokkal jobb eredmény érhető el, ha a szimulációra használt, például a Mojave-sivatagból származó, bazaltot is tartalmazó laza felszíni anyagot részben virágfölddel helyettesítik.

ASZTEROIDA Valószínűleg nem is a Napból származó sugárzás melegítő hatása és a csillagunkból származó részecskezápor által az égitest felszínéről felszabadított por alkotja a Föld-közeli aszteroidaként számon tartott 3200 Phaethon nevű égitest üstökösszerű csóváját, és nem is ez okozza szokatlanul erős felfénylését – a Planetary Science Journalben megjelent cikk szerint kiáramló nátriumatomok okozzák a csóvát és a fényjelenséget. A tudósok szerint továbbra is fennáll a kérdés: ha a korábban véltnél kevesebb por távozik a Nap-közelbe jutó aszteroidából, akkor honnan kerül elegendő anyag a decemberben tapasztalható geminida meteorzáporhoz, amelynek eredetét hagyományosan a Phaethonnal hozzák kapcsolatba. Az 1983 októberében a NASA Infrared Astronomical Satellite műholdjának adatai alapján felfedezett 3200 Phaethon egy úgynevezett Apollo-aszteroida – 5,1 kilométeres átmérőjével ez a harmadik legnagyobb a Földre potenciálisan veszélyt jelentő égitestek között, pályájának fél nagytengelye (190,2 millió kilométer) pedig nagyobb, mint a Földé. Az eredmények alapján elképzelhető, hogy a közelmúltban tévesen azonosítottak üstökösként több hasonló, ún. Nap-súroló égitestet.

INDUS Visszatérő téli és nyári szárazságok vezettek a bronzkor Indus-völgyi civilizációjának lassú hanyatlásához – állítja az a részben brit tudósok (például a Cambridge University munkatársai) alkotta kutatócsoport, amely a Communications Earth & Environment folyóiratban számolt be eredményeiről. A kutatók a Himalájában található Dharamjali-barlangban található, 4200–3100 éves sztalagmitokat (álló cseppköveket) analizáltak, amelyből azonosítható volt egy 230 éves relatíve száraz időszak, visszatérően aszályos évtizedekkel. Az adatok szerint ezek a néha több generáció életét is érintő száraz időszakok az Indus menti civilizáció városi szakaszában léptek fel, és idővel rugalmas alkalmazkodásra, szárazságtűrő mezőgazdasági stratégiák használatára késztették a korabeli indiai földművelőket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."