Egy hét tudomány 2023/6.

  • Narancs
  • 2023. február 8.

Interaktív

Rövid hírek: elefánt, ólom, földrengés... 

SZÉKELY A székely népesség leszármazási vonalainak túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételét mutatják a BTK kutatóinak vezetésével folytatott archeogenetikai vizsgálatok eredményei – ugyanakkor kisebb arányban találtak keleti eredetre utaló leszármazási vonalakat is. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak (Szécsényi-Nagy Anna intézetvezető, illetve a molekuláris biológus Borbély Noémi) vezetésével, többek között az ELTE és az erdélyi Sapientia Egyetem kutatóinak részvételével vizsgáltak ősi apai és anyai leszármazási vonalakat az erdélyi Székelyudvarhely térségében. A kutatók az eredményeket populációgenetikai és filogenetikai módszerekkel értékelték a székelyekhez földrajzilag vagy történetileg kapcsolódó modern és ősi populációk összefüggésében. A Genes folyóiratban 2023 januárjában megjelent publikációjukban első ízben közöltek a régióból teljes mitokondriális genomi adatbázist és részletes Y-kromoszomális profilokat. A tanulmány szerzői mind az anyai (mitokondriális), mind az apai (Y-kromoszomális) génállományban nagyfokú heterogenitást találtak a falvakon belül és azok között. Az anyai és az apai vonalak között is elsősorban európai típusokat azonosítottak hasonló arányban, de mindkét esetben jellemezhetők bizonyos keleti vonalak is. A filogenetikai elemzések megerősítették egyes anyai (A+152+16362, A12a, C4a1a3, C5c1a, D4e4) és apai (Q, R1a) vonalak feltételezett keleti eredetét, némely esetekben ezek a népvándorlás kori (5–9. század) és a magyar honfoglalás kori (10. század) népességből származó ősi DNS-adatokkal is kapcsolatba hozhatók.

 

ELEFÁNT Rendszeresen vadásztak óriási erdei őselefántokra (Palaeoloxodon antiquus) a 125 ezer évvel ezelőtt a mai Németország területén élt Neander-völgyiek – erre a következtetésre jutottak azok az őslénykutatók, akik tavi üledékben talált állatcsontokat vizsgáltak meg tüzetesen (eredményeik­ről a Science Advances számolt be). A Halle városának közelében előkerült csontmaradványok bemetszések nyomait viselik, ami arra utal, hogy ezekről módszeresen lefejtették a húst. A kutatók szerint ez a legkorábbi bizonyíték, amely egyértelműen utal arra, hogy a késő pleisztocén kor (Neander-völgyi) emberei elefántokra vadásztak. Mindez annál is figyelemreméltóbb, mivel az erdei őselefántok akkoriban a kontinens legnagyobb méretű szárazföldi állatai voltak. A kutatók szerint az óriás emlősökre való vadászat nagyfokú koordinációt kívánt meg a Neander-völgyi közösségek tagjaitól: nem csupán az állatok elejtése, de a zsákmány feldolgozása, tartósítása során is, ami esetleg magában foglalhatta a hús szárítását is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.