Egy hét tudomány 2023/6.

  • Narancs
  • 2023. február 8.

Interaktív

Rövid hírek: elefánt, ólom, földrengés... 

SZÉKELY A székely népesség leszármazási vonalainak túlnyomórészt kelet-közép- és délkelet-európai összetételét mutatják a BTK kutatóinak vezetésével folytatott archeogenetikai vizsgálatok eredményei – ugyanakkor kisebb arányban találtak keleti eredetre utaló leszármazási vonalakat is. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet (BTK AGI) munkatársainak (Szécsényi-Nagy Anna intézetvezető, illetve a molekuláris biológus Borbély Noémi) vezetésével, többek között az ELTE és az erdélyi Sapientia Egyetem kutatóinak részvételével vizsgáltak ősi apai és anyai leszármazási vonalakat az erdélyi Székelyudvarhely térségében. A kutatók az eredményeket populációgenetikai és filogenetikai módszerekkel értékelték a székelyekhez földrajzilag vagy történetileg kapcsolódó modern és ősi populációk összefüggésében. A Genes folyóiratban 2023 januárjában megjelent publikációjukban első ízben közöltek a régióból teljes mitokondriális genomi adatbázist és részletes Y-kromoszomális profilokat. A tanulmány szerzői mind az anyai (mitokondriális), mind az apai (Y-kromoszomális) génállományban nagyfokú heterogenitást találtak a falvakon belül és azok között. Az anyai és az apai vonalak között is elsősorban európai típusokat azonosítottak hasonló arányban, de mindkét esetben jellemezhetők bizonyos keleti vonalak is. A filogenetikai elemzések megerősítették egyes anyai (A+152+16362, A12a, C4a1a3, C5c1a, D4e4) és apai (Q, R1a) vonalak feltételezett keleti eredetét, némely esetekben ezek a népvándorlás kori (5–9. század) és a magyar honfoglalás kori (10. század) népességből származó ősi DNS-adatokkal is kapcsolatba hozhatók.

 

ELEFÁNT Rendszeresen vadásztak óriási erdei őselefántokra (Palaeoloxodon antiquus) a 125 ezer évvel ezelőtt a mai Németország területén élt Neander-völgyiek – erre a következtetésre jutottak azok az őslénykutatók, akik tavi üledékben talált állatcsontokat vizsgáltak meg tüzetesen (eredményeik­ről a Science Advances számolt be). A Halle városának közelében előkerült csontmaradványok bemetszések nyomait viselik, ami arra utal, hogy ezekről módszeresen lefejtették a húst. A kutatók szerint ez a legkorábbi bizonyíték, amely egyértelműen utal arra, hogy a késő pleisztocén kor (Neander-völgyi) emberei elefántokra vadásztak. Mindez annál is figyelemreméltóbb, mivel az erdei őselefántok akkoriban a kontinens legnagyobb méretű szárazföldi állatai voltak. A kutatók szerint az óriás emlősökre való vadászat nagyfokú koordinációt kívánt meg a Neander-völgyi közösségek tagjaitól: nem csupán az állatok elejtése, de a zsákmány feldolgozása, tartósítása során is, ami esetleg magában foglalhatta a hús szárítását is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.