HOLNAPUTÁN Akár az összeomlás felé haladhat az atlanti-óceáni áramlatok egyik kulcsfontosságú rendszere, ami drámai következményekkel járhat a tengerszint emelkedése és a globális időjárás tekintetében – a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint mindez a hőmérséklet drámai zuhanását eredményezheti egyes régiókban (például Európa jó részén), míg máshol egyenesen emelkedhet az átlaghőmérséklet. A vizsgálatban részt vevő tudósok kivételesen bonyolult új számítástechnikai rendszerekkel próbálták észlelni az áramlatok összeomlására utaló korai figyelmeztető jeleket. Az általuk vizsgált Atlantic Meridional Overturning Circulation (AMOC) – amelynek a Golf-áramlat is része – úgy működik, mint egy óriási globális szállítószalag, amely a meleg vizet a trópusokról az Atlanti-óceán távoli északi része felé viszi, ahol a víz lehűl, nő a sókoncentrációja és a mélybe süllyed, mielőtt visszatérne délre, alacsonyabb szélességekre. Az áramlatok hőt és tápanyagokat szállítanak a földgolyó különböző területeire, és létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy az északi félteke nagy részén az éghajlat viszonylag enyhe legyen. Az itt az átlagosnál erőteljesebben jelentkező éghajlatváltozás azonban felmelegíti az óceánt és megolvasztja a sarki jégsapkát, ami csökkenti sókoncentrációt, így idővel le is állíthatja a cirkulációt.
POR Komoly hatást gyakorol a hazai napenergia-termelésre a szaharai porviharokkal érkező ásványi por: a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói a Renewable and Sustainable Energy Reviews folyóiratban publikálták ezzel kapcsolatos eredményeiket. Eszerint az energiatermelés tervezésében figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a napelemek besugárzása a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire előzetesen számítottak. Egy-egy porfelhőben többféle anyagú – például kvarc, kalcit, gipsz, agyagásványok, csillámok – és többféle alakú, egyedi ásványi szemcse, valamint aggregátum található, amelyek más és más optikai tulajdonságokkal rendelkeznek. A sötétebb színű szemcsék – például hematit, goethit – több sugárzást nyelnek el, lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabbak esetében a hőmérséklet-csökkenést okozó visszatükrözés (sókristályok) és a szórás (kvarc) a domináns.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
