NEM ZÚG Gyümölcsök, élelmi rostok, koffein és tejtermékek rendszeres, emelt dózisban történő fogyasztása segíthet megelőzni a fülzúgás (tinnitus) kialakulását – állítja egy kínai tudósokból álló csoport, amely a BMJ Openben publikálta korábbi kutatások összevetésén alapuló szisztematikus metaanalízisét. A kutatók szerint a mechanizmus hátterében eme élelmi anyagoknak a vérkeringés és az idegrendszer egészséges működésére gyakorolt kedvező hatása, továbbá gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságaik állhatnak. A fülcsengés, avagy fülzúgás olyan fülben vagy fejben hallható hangra utal, amely nem emberen kívüli hangforrásból keletkezik. Ez lehet sípolás, csobogás, zúgás, sistergés, ciripelés, kattogás és dübörgés is. Okai között gyakorta a stresszt, illetve a fület megtámadó fertőzést vagy a fülben keletkezett elzáródást említik, de bizonyos gyógyszerek (némely gyulladáscsökkentők, illetve antibiotikumok) is kiválthatják. Becslések szerint a világ felnőtt lakosságának 14,4 százaléka küzd a fülzúgás bizonyos formájával, de a gyerekek és kamaszok között is majdnem ennyire gyakori. A friss eredmények erősítik azt a vélekedést, hogy a fülzúgás keringési és az idegpályák működésével kapcsolatos problémákra, illetve gyulladásos folyamatokra vezethető vissza.
EMLÉK Már egy 12 hónapos csecsemő is képes emlékeket eltárolni – állítják a Yale University kutatói, akik a Science-ben publikált tanulmányukban igyekeznek megcáfolni, hogy az infantilis amnézia (az a jelenség, hogy képtelenek vagyunk emlékeket felidézni életünk első néhány évéből) annak volna tulajdonítható, hogy ezek a memóriaelemek nem is képződnek meg. A kutatók 4 hónapostól 2 évesig terjedő életkorú csecsemők viselkedését tesztelték: a vizsgálatok során a kisgyerekek képesek voltak felismerni korábban mutatott képeket (amelyek arcokat, jeleneteket vagy helyszíneket ábrázoltak), megkülönböztetve azokat az újonnan mutatott fényképektől. A tudósok ez alapján úgy vélik, hogy életünk első pár éve azért vész homályba, mert képtelenek vagyunk aktivizálni, előhívni a megképződött emlékanyagot.
EMBER Két különálló emberős-populációtól származnak az anatómiailag modern emberek (Homo sapiens) – állítja az University of Cambridge kutatóinak friss, a Nature Geneticsben közzétett tanulmánya. Az utóbbi két évtizedben az a nézet uralkodott az emberi evolúcióval kapcsolatos genetikai kutatásokban, hogy a Homo sapiens körülbelül 200–300 ezer évvel ezelőtt jelent meg először Afrikában, és egyetlen populációból származik. A cambridge-i tudósok új kutatási eredményei szerint ugyanakkor a modern ember két populációtól (potenciálisan a Homo heidelbergensis és a Homo erectus) eredeztethető, amelyek 1,5 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól, és 300 ezer évvel ezelőtt keveredtek össze, megközelítőleg 80:20 arányban. A tanulmány szerzői vizsgálataikhoz kifejlesztettek egy Cobra nevű számítási algoritmust, amely azt modellezi, hogy az ősi emberi populációk hogyan váltak szét, majd egyesültek újra később. Az algoritmust szimulált adatokkal tesztelték, és az 1000 Genomes Projectből származó valódi emberi genetikai adatokra is alkalmazták.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
