Interjú

„Igazi túlélő médium”

Békési Sándor bécsi muzeológus

Interaktív

Az ő rendezésében látható a Großstadt im Kleinformat. Die Wiener Ansichtskarte című bécsi kiállítás, amely a kezdetektől napjainkig mutatja be képeslapok történetét. A médium változásairól, múzeumi digitalizációról, és a magyarok kinti híréről is kérdeztük.

Magyar Narancs: Hogyan és mikor került Bécsbe?

Békési Sándor: Húszévesen, 1982-ben. Szerencsém volt, még a katonaság előtt megkaptam az útlevelemet. Aránylag jól tudtam németül, és bár tovább akartam menni Németországba, visszanézve nem bánom, hogy végül Bécsben maradtam. A rendőrség felkereste ugyan a szüleimet és a testvéremet, hogy megtudják, miért „disszidáltam”, ami persze kellemetlen volt, de a néhány éves útlevélmegvonástól eltekintve nem lett különösebb bajuk belőle.

MN: Mihez kezdett kint?

BS: Politológiát és történelmet kezdtem el tanulni, de hamar abbahagytam. Nem tudtam mit kezdeni az ottani szabad egyetemi rendszerrel, vagy csak még nem érdekelt annyira. Újságot hordtam ki, közvélemény-kutatónak dolgoztam, ami akadt. 1988-ban kezdtem el ismét, komolyabban tanulni

MN: Akkor alakult ki a város iránti érdeklődése?

BS: Alapvetően a környezettörténet érdekelt, az elején még nyitott volt a dolog, hogy a táj- vagy a városkutatás felé indulok el. A diplomamunkám a Fertő képeslapokon keresztüli reprezentációjával foglalkozott. A képeslapkutatás akkor még fiatal volt a tárgytörténeti kutatások terén.

MN: Hogyan került a bécsi városi múzeumba, a Wien Museumba?

BS: Az intézménynek 2004-ben új igazgatója lett, ami korszakváltást is hozott. Ő tematikailag és a módszereit illetően is „kinyitotta” a múzeumot, s mivel én már akkor szakosodtam a környezet- és várostörténetre, bekerültem a múzeum topográfiai, városfejlődési, dokumentációs osztályára.

MN: Jelenleg itt látható a Großstadt im Klein­format. Die Wiener Ansichtskarte (Nagyváros kis formátumban. Bécsi képeslapok) című kiállítás, amelynek ön a kurátora. Igaz, hogy a képeslap osztrák találmány?

BS: Nem egészen. A nem illusztrált levelezőlap tényleg osztrák találmány, amelynek az ötlete, gondolata ugyan Németországban született meg, de a gyakorlatban először az Osztrák–Magyar Monarchiában vezették be 1869-ben. Az új kommunikációs eszköz egyből népszerű lett, a cégek pedig idővel elkezdtek rányomni egy-egy terméket vagy logót, és aztán az 1880-as évek elején városképeket, nevezetességeket is – valójában ettől kezdve számítható a képeslap története. A posta ezt a praxist eleinte tiltotta vagy megtűrte, és csak később engedélyezte. Tehát a képeslap nem igazán találmány, inkább egy fokozatos kulturális „fejlemény”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.