Szomorú bohóc - Fábry

Interaktív

A magyar sikertörténetek olykor bizony eléggé elszomorítóak. Vegyük például Fábry Sándor esetét! Tévékritika.

Több mint húsz esztendeje tartja szóval a közönséget: valójában ő az, aminek pár dal- és reklámszöveg okán Geszti Pétert hisszük - kifogyhatatlan szövegláda, s ő az, aminek egy még nagyobb félreértés következtében Friderikusz Sándort véljük - showman. Sőt, hiába volt dumájában elhelyezve minden intellektuel díszítmény, kereken kimondva: sokáig Fábry tűnt Hofi Géza titkos örökösének. Sikere némi szépítéssel máig töretlennek mondható, csak közben bele ne nézzünk újabb műsoraiba, mert akkor menthetetlenül szavatosságát veszti minden méltatás.

false

 

Fotó: MTI

Most épp nyári ismétléseket teljesítő show-ja az első pillantásra trendi és profi készítmény. A sztár megjelenését bombasztikus effektek sora előzi meg: nyóckeres animáció, a Markovicok balkáni fúvósorgiája és egy, az érthetetlenségig palócos felkonferáló szöveg. Aztán megérkezik Fábry és vele a zajos kiégettség, amely mellett már nemigen jut hely az érdeklődésnek vagy pláne a nyitottságnak. Eldarált monológjaiban rézfúvós szignálok jelzik a poénok vélelmezett helyét: olykor alighanem tévesen, vagy legalábbis túlságos szabadsággal értelmezve a poén mibenlétét. Az udvarias, bár kimerültnek látszó stúdióközönség hasonlóképpen élen jár a poénok akusztikus kiemelésében, jóllehet a bevágott arckifejezések legtöbbször nem igazolják vissza a röhej hangerejét. S ez mélyen érthető is, hiszen nem csupán a viccek és sztorik tematikája és logikája a régi, de maguk a viccek és a sztorik is, s ilyesformán nevetés helyett illendőbb is lenne kalapemeléssel üdvözölni e szépkorú ismerőseinket. Igaz, érdemi tiszteletet nemigen ébreszthet bennünk a szalont az árnyékszékkel összenyitó polgári humor, amelynek fenékpontját rendszerint az emberi anyagcsere kimeneti oldala jelenti (pisi, kaki, brunyálás, különböző lukak satöbbi), zenitjén pedig jobb híján mindmáig a cucilista antivilág emlékezetének szentelt mechanikus, ám kompakt kismonológok találhatók.

Ennél több már cipőkanállal sem fér bele Fábry egykor - megvesztegetően, ám megtévesztően - tágasságot sejtető szövegébe, svádájának rutinnal felkurblizott lendületébe. Jellemző módon egy teljes adásban mindössze egyetlenegyszer csillant fel Fábryban az érdeklődés szikrája, s az éppen egy nyelvi-szóhasználati mozzanat volt: az attrap kifejezés jelentését és eredetét firtatta a showman az előtte-utána egyaránt csupán biodíszletnek használt múzeumi szakembertől (aki amúgy német eredetet tippelt a helyes válasz, a francia helyett). A szavak tehát olykor még csak képesek felkelteni Fábry érdeklődését, ámde a vendégek már bizonnyal nem, s ez az arcba mászó motiválatlanság egészen kínos-méltatlan helyzeteket eredményez. Básti Juli számára például, akinek történeteit gyakorlatilag előmondta a "kérdező", s aki egy ponton ironikusan ki is fakadt: "De jó, hogy ezt te meséled el!" Persze dehogy jó, csak hát mit tegyünk, ha Fábry Sándor önmagánál csupán egyvalamit un jobban műsorának csilivili díszletei között: mindenki mást.

Duna World, június 27.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.