80–100 ezer egészségügyi dolgozó halt meg a járványban

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. október 21.

Katasztrófa

A WHO szerint az orvosokat, ápolókat az elsők között kellene beoltani mindenütt. 119 ország átlagolt adatai alapján öt dolgozóból kettő kapta meg eddig a vakcinát.

Koronavírus-fertőzés következtében becslések szerint 80 ezer és 180 ezer közötti egészségügyi dolgozó halhatott meg világszerte 2020 januárja és 2021 májusa között – közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója arról beszélt, létfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozókat az elsők között oltsák be. Jelenleg – 119 ország adatai alapján – öt egészségügyi dolgozóból még mindig csak kettő kapta meg a koronavírus ellen védő valamelyik oltás teljes dózisát. Az átlagmutató azonban hatalmas különbségeket rejt egyes régiók és gazdasági csoportok között – tette hozzá. Míg Afrikában épp csak minden tizedik egészségügyi dolgozó van beoltva, a magas jövedelmű országok többségében az átoltottsági arány a 80 százalékot is meghaladja az egészségügyi dolgozók körében.

A WHO főigazgatója számos alkalommal felemelte már a szavát a vakcinák méltánytalan globális elosztása miatt, és szüntelenül azt követeli a bőséges készletekkel rendelkező országoktól, hogy osszák meg másokkal oltóanyagaikat. Hiába hozták létre a kis és közepes jövedelmű országok koronavírus elleni vakcinával történő ellátását célzó COVAX-programot, nem áll rendelkezésre elegendő vakcina. A G20-országcsoport tagjai 1,2 milliárd dózis oltóanyagot ígértek a COVAX támogatására, de ebből eddig mindössze 150 milliót szállítottak. Az adományok nagy részére vonatkozóan nincsen menetrend, a WHO nem tudja, hogy mikor és mennyi oltóanyag fog érkezni a program számára a jövőben – fejtette ki Tedrosz.

A főigazgató arra kérte az országokat, hogy a veszélyeztetett csoportokat leszámítva addig ne osztogassanak a teljes védettséget biztosító vakcinákon felül emlékeztető oltásokat, amíg a szegényebb országokban emberek milliói még mindig az első dózisukra várnak. A közepes és magas jövedelmű országokban máris csaknem feleannyi harmadik dózist adtak be koronavírus elleni oltásokból, mint ahányat a szegényebb országokban egyáltalán első adagként fel tudtak ajánlani – jegyezte meg.

A WHO célja, hogy az év végéig minden országban a lakosság legalább 40 százaléka be legyen oltva.

Ehhez nagyjából 500 millió dózisra lenne szükség.

Ezt a mennyiséget a jelenleg működő oltóanyaggyárak megközelítőleg tíz nap alatt képesek előállítani, de a készletek jelentős része a gazdag országokhoz kerül, ahol emlékeztető oltásként használják fel – mondta Tedrosz, hozzátéve, hogy a világon 82 olyan ország lehet, ahol nehézségekbe ütközik a 40 százalékos átoltottság elérése.

A koronavírus okozta Covid–19 betegségben a világon már 3,45 millió ember halt meg az országok hivatalos közlései szerint, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet – emelte ki a WHO.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.