Minden eddiginél nagyobb mértékű a Nagy-korallzátony pusztulása

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 10., 11:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Bár képes regenerálódni, az ellenálló-képessége nagyon is korlátozott.

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja a Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből.

Milliárdokat áldozna Ausztrália a Nagy-korallzátony megmentésére, de későn kaptak észbe

Átfogó tervet vázolt fel az ausztrál kormány, mely szerint 500 millió ausztrál dollárt, vagyis kb. 97,7 milliárd forintot költenének a Nagy-korallzátony megmentésére. Az összeg nagyobb részét vízminőség-ellenőrzésre és -javításra fordítanák, de támogatnák a partvidéken élő farmereket is, hogy kevesebb vegyszert használjanak a gazdálkodásaikhoz. Emellett irtanák a korallal táplálkozó töviskoronás tengeri csillagokat is.

A teljes korallborítás a 2016-ban mért 22 százalékról 2018-ban 14 százalékra csökkent. "Az elmúlt több mint 30 évre visszatekintve példa nélkülinek számít, hogy a zátony mindhárom régiója ilyen hanyatláson megy keresztül és, hogy ilyen sok zátonyon alacsony a korallborítás."

A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet kétévente tartott állapotfelmérésének legfrissebb eredményei rámutatnak, milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések.

A korallfehéredés a "beteg" korallzátonyok jellegzetes vonása. Mikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csupán fehéres színű mészváz marad utánuk.

Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy egymást követő években jelentkezett volna a pusztító természeti jelenség.

„Az AIMS által az elmúlt több mint 30 évben végzett megfigyelések azt mutatták, hogy a Nagy-korallzátonyt alkotó zátonyok képesek regenerálódni az ilyen események után, ám ez az ellenálló-képesség egyértelműen korlátozott” – fogalmaztak a szakemberek.

"A pusztítóbb események nagyobb károkat okozhatnak a zátonyokban, amelyek regenerálódása hosszabb ideig is eltarthat, ha a virágállatok fejlődési üteme nem változik. Eközben a hirtelen bekövetkező környezeti jelenségek közötti időintervallumok csökkennek és az olyan krónikus stresszforrások, mint az óceánvíz zavarossága, valamint a magas vízhőmérséklet, lassíthatják a regenerálódási folyamatot."

(The Guardian)

szerző
narancs.hu
publikálva
2018. jún. 10., 11:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kormányzati manőverek
Mi lesz a Corvinusszal?
Interjú a Libri vezetőivel
Halmos Ádám és Sárközy Bence a könyvkiadásról
Interjúk
Rév István, Baki Péter, Ligeti Gyuri
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs