Képzőművészet

Több okból is furcsa képződmény a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum kiállítása. Egyrészt a kizárólag a címben szereplő gésák miatt, másrészt mert nehéz eldönteni, hol is találhatók a tárlat súlypontjai: a hagyományos japán tárgykultúrán, vagy a kortárs magyar ékszertervezők alkotásain.

Budapest egyik legfiatalabb galériájának neve (Flux Galéria) némiképp megtévesztő. A kisméretű intézményt vezető Romvári Márton és Juhász Éva ugyanis nem a fluxus művészet bemutatását célozta meg, hanem olyan, manapság kevésbé divatos áramlatokét, mint a minimalizmus, az absztrakt vagy a kinetikus művészet.

A kiállítás címéhez adaptált zenei kifejezés nem egy csoportformációt jelöl, hanem egy módszert. A hasonlatnál maradva úgy is mondhatjuk, hogy a három fiatal alkotó - Kroó Anita, Mátyási Péter és Varga Zsolt - improvizál a főváros ismert dallamára, azaz egy azonos témára, a közös emlékezetünkbe égett vizuális toposzokra.

930 éve avatták szentté a 975 éve elhunyt I. István királyt, akinek tiszteletére Horthyék 75 éve nagyszabású emlékévet rendeztek. Szóval épp itt az ideje egy újabbnak, ráadásul az István, a királyt is pont 30 éve, hogy bemutatták a Városligetben. Nos, ehhez a 2013-as Szent István Emlékévhez kapcsolódva nyitotta meg Kövér László házelnök augusztus 20-án Székesfehérváron az István, a szent király című kiállítást.

A tervek szerint október 31-én, a Bálnában nyílik Budapest harmadik legnagyobb kiállítótere. Andrási Gábor kurátorral és Török Tamással, a Budapest Galéria kiállítási osztályvezetőjével a félreértésekről és az új hely profiljáról beszélgettünk.

Ha létezne a legkülönlegesebb magyar magángyűjteményeket rangsoroló lista, abban kétségkívül Vörösváry Ákos és az Első Magyar Látványtár Alapítvány állna az első helyen.

A múlt hét legfontosabb híre, hogy Gulyás Gábor igazgató az Emberi Erőforrások Minisztériumával egyeztetve lemondott a Műcsarnok vezetéséről, és ezentúl a kormányzat számára kiemelten fontos nemzetközi kulturális kapcsolatok fölvirágoztatására fordítja majd energiáit mint miniszteri biztos.

"Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ néven új, korszerű kortárs vizuális intézmény és szakmai rendezvényközpont jön létre" - jelentette be múlt csütörtökön Halász János kultúráért felelős államtitkár. Ilyen intézményre kétségkívül nagy szükség van, de az egyeztetés hiányát többen bírálják, és az Ernst Múzeum megszűnése is fájdalmas lehet.

A magyar fotográfia intézményi állóvizét fölkavarták mostanában: egyelőre nem ismert háttérkoncepció alapján, az érintettek - képzőművészek, fotóművészek, kurátorok és kritikusok - véleményének szokásos megkerülésével Ernst Lajos egykori múzeumából fotográfiai célú kiállítóhely lesz.

Bár a Ludwig Múzeum előző vezetője és kurátorcsapata sokat tett azért, hogy a kortárs képzőművészet iránt érdeklődők számára láthatóvá tegye a kortárs nemzetközi törekvéseket, soha ilyen erőteljesen nem érződött a falak között a Nyugat lehelete.