Képzőművészet

Elmore Leonard a moziban - Dumafilmszínház

Bár Elmore Leonard hazai népszerűsége vitathatatlan, és már a mi hasábjainkon is jelent meg róla olyan állítás, mely szerint "a szó minden értelmében igazi nagy író" lenne, de azért nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Nevezett a leggátlástalanabb ponyvát műveli - némi extrákkal.
  • - turcsányi -
  • 2011. augusztus 4.

Koncert - "Belülről jön" - Los de Abajo, Veszprémi Utcazene Fesztivál

Ha vasúton érkezünk Veszprémbe, nem egyhamar csap meg bennünket a fesztiválhangulat. Igazából semmiféle hangulatra ne számítsunk, hiszen az állomás, hűen eredeti nevéhez (Veszprém külső), a városközponttól jó pár buszmegállónyira áll, környéke maga a mozdíthatatlan kietlenség. De miután bebuszozunk az egykor alighanem nagyobb forgalomra tervezett, elhagyatott megállóból, minden megváltozik. Péntek kora délután van, a belváros még csak most tér magához a hőségben, habár a teraszokon jobbára telt ház van. Utcazenészeket egyelőre nemigen látni, egy külföldi csoport játszik mérsékelt, de lelkes érdeklődés mellett a várnegyed bejáratánál, lejjebb pedig, a hetvenes években átépített belváros passzázsaiban az árnyékos sarkokból hallatszik itt-ott némi meggyőződés nélküli pöntyögés.
  • - kovácsy -
  • 2011. július 21.

Falak között

Idén májusban váratlan ajándékot kapott egy nyúli autista-lakóotthonban élő fiatalember. Igor és Ivan Buharov (azaz Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor) ugyanis lehetővé tette Fekete Mártonnak, hogy sajátos szenvedélyének, az apró autóbuszmakettek összekötözésének nagyobb méretben hódoljon.

A trambulinon - Peter Bogdanovich legszebb évei

Ilyen öt éve nem volt még pályakezdő filmrendezőnek, mint Bogdanovichnak a hatvanas-hetvenes évek fordulója: 1968-tól '73-ig. A pályakezdőt persze vonatkoztassuk kizárólag a stúdiómozik rendezésére; a Célpontok (1968) bemutatása idején nincs egészen harmincéves, de már rég űzi az ipart, tizenévesen színésznek tanult, s húszévesen a rendezés felé vette az irányt, bár először színházban próbálkozott. S hogy milyen sokoldalú fiú, azt a Modern Művészetek Múzeumának írt monográfiákkal bizonyítja, többek közt Orson Wellesről és Alfred Hitchcockról.

Könyvhét Erdélyben - Újrajátszás helyett

Kolozsvár történelmi városközpontjára rá se lehetett ismerni. A belváros, sok-sok román-magyar konfliktus helyszíne - az a tér, ahol a legutóbbi időszakig is egymást követték a nacionalista összeszólalkozások - nyugat-európai maszkot öltött.
  • Parászka Boróka
  • 2011. június 9.

Tapintatos halott - Fehéri György (1953-2011)

A régóta halálos vesebetegségben szenvedő, április 29-én Berlinben meghalt Fehéri Györgyöt, az ottani Collegium Hungaricum munkatársát egyetemista koromtól ismerem. Volt egy irodalmi vagy a jó ég tudja, milyen társaság a hetvenes években, amely az ő, pontosabban az akkori felesége lakásában, a Móricz Zsigmond körtér egyik házában találkozott rendszeresen; tag voltam én is, talán szerdánként jöttünk össze, voltaképpen így találkoztunk először.
  • Bán Zoltán András
  • 2011. május 5.

"Mintha boncnokok lennénk"

"A kapitalista utópia hieroglifái, kriptogramjai és kincses szigetei Morus Tamás után szabadon" - lehetne akár ez az alcíme a Société Réaliste néven futó magyar-francia alkotópáros március elején nyílt párizsi kiállításának. A kortárs képzőművészet egyik legrangosabb francia kiállítóhelyén, a Jeu de Paume-ban május 9-ig, jövőre pedig Budapesten is látható tárlat a Ludwig Múzeum közreműködésével született, akárcsak a hozzá kapcsolódó könyv, amely izgalmasan dokumentálja a témáit elméleti műhelyekben, konferenciákon is feldolgozó duó korábbi kalandozásait is. Jean-Baptiste Naudy és Gróf Ferenc 2004-ben alakult szövetkezetének magyar tagjával beszélgettünk.
  • Dobsi Viktória
  • 2011. április 28.

Fába szorultak postása - Sidney Lumet (1924-2011)

Van egy jelenet Sidney Lumet 1976-os Hálózat című filmjében. Meg van egy Martin Ritt három évvel későbbi, Norma Rae című filmjében is. A kettőnek elsőre semmi köze egymáshoz, mégis tök egyformák, és ugyanazt is jelentik, ám egy távolabbi értelmezési térben a különbségeik mégis perdöntővé válnak. Ritt filmjében Sally Field (a címszereplő) öntudatos szövőgyári munkásnőként érdekei újabb durva megsértése után abbahagyja a munkát, s mielőtt kihajítanák az üzemcsarnokból, mivel a gépek zaját túlharsogni képtelenség, hirtelen csupa ákombákom nagybetűkkel valami kartonlapra firkant egy szót (UNION), és a feje fölé tartja. Mindenki odanéz, néz, néz, szünet, szünet, zakatolás, aztán leáll egy szövőgép. Majd a második. A harmadik, az ötödik és a kilencedik. Végül néma csend lesz a pokoli zaj helyén. Minden valamirevaló amerikai filmben van egy ilyen jelenet, nem biztos, hogy éppen e koreográfia szerint, de ugyanezzel az eredménnyel, amikor egy pillanatra bekövetkezik az az állapot, amiért érdemes volt. Megszületni, küzdeni eddig stb. Megindító jelenetek, a magas professzionális tudás kicsinységükben is különös ismertetőjelei. A Hálózatban Lumet meg is csinálja, meg el is játszik vele, amikor elcsapott tévésztárja (Peter Finch) először kiáltja világgá a dobozban, hogy "I'm as mad as hell, and I'm not going to take this anymore!". S arra biztat mindenkit, hogy lépjen az ablakához, és üvöltse ő is. Főnöke és aggódó barátja (William Holden) nézi a tévét családja körében, amikor a buzdítás hallatán tinédzserkorú lánya felugrik, rohanna az ablakhoz. Holden megijed, csak nem ő is ordítani akar? Csak arra kíváncsi, hogy hányan ordítanak, végül együtt lógnak az ablakban, amikor a szembenső ház tűzlépcsőjére kilép egy alak. Aztán kilép mellé a felesége is. Aztán a harmadikon kinyílik egy ablak. Majd a mellette lévő. Kisvártatva százak üvöltenek, mint a fába szorult férgek. Emberek, akiket megérintett egy másik szerencsétlen szava.

Palástos frizsider - A Tűzoltó utcai ALDI

Építészeti projektek bemutatása manapság többnyire az ügylet valamelyik résztvevőjének pocskondiázásába torkollik. A külterületekről a belváros felé nyomuló külföldi áruházlánc produkciója kiváltképp ritkán kerül a dicsőségtáblára. A Tűzoltó utcai ALDI áruház azonban több szempontból is rácáfol a makacs sztereotípiára, mely szerint a profitorientált gondolkodás és a minőségi építészet egymás ellenlábasai.