Képzőművészet

Nem voltam a baráti körének tagja, de ismertük és kedveltük egymást. Több kiállításáról írtam, és három interjút is készítettem vele (az utolsót lásd: „Azt kell festeni, amit nem szabad”, Magyar Narancs, 2017. december 21.). Bár ezek sokkal inkább beszélgetések voltak.

70 éve született El Kazovszkij.

A nagy come back.

„Azért írtam kiáltványt, mert nincs mit mondanom”, mondja John Cage szellemében Julian Rosefeldt a Manifesztum legelején, helyesebben mondja Cate Blanchett, még helyesebben mondja az a névtelen narrátor, aki az ő száján át szól hozzánk, és aki nemcsak névtelen, hanem arctalan is.

A Kassák Múzeum elsődleges feladata és célja Kassák Lajos tárgyi és szellemi hagyatékának őrzése, emellett pedig a magyar és nemzetközi avantgárd és modernizmus egyik legfontosabb itthoni kutatóhelye.

Az elmúlt években feltűnően sok volt a láthatóan nem túlgondolt, a giccs bemutatásától sem visszariadó töltelék kiállítás a Ludwig Múzeumban. Ezek mellett azért láthattunk néhány hiánypótló életmű-kiállítást, illetve a környező, volt szocialista országok művészetét bemutató tárlatot. Az intézmény vállaltan egyik ki­emelt feladatának tartja a Közép- és Kelet-Európai művészeti színtér kutatását és bemutatását, Albánia és Koszovó után most Permanens forradalom címmel az ukrán képzőművészet nagyjából utóbbi másfél évtizedéből nyílt válogatás.

Június 10-én, életének 77. évében elhunyt Birkás Ákos festőművész.

Alig használt, még ki sem volt fordítva.

Csató pályája Király Gáboréval együtt indult; a kétezres évek elején meglepően friss, archaikus, expresszív és szinte brutális képi nyelvvel jelentkeztek, s mint „csoport” számos közös kiállításon szerepeltek. Míg Király (kisebb megszorítással, de) „úgy maradt”, Csató folyamatosan építi festészeti nyelvét, nem véletlen, hogy 2013-ban elnyerte a rangos Esterházy-díjat.

Megkerült a monumentális bronzszobor mutatóujja.

Múzeumot épített nacionalista ereklyékből, de Trianon centenáriumán nem pont úgy fognak hozzányúlni a témához, ahogy ő. Kiállítása folyamatosan utazik a világban, Magyarországon csak rövid ideig lehetett látni. Az irónia hatá­rairól, a kormány irredenta gesztusairól és a politikai művészet lehetőségeiről beszélgettünk könyve, A műhegyektől a politikai vallásig megjelenésének apropóján.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a tervezőgrafika tanszék meghívására workshopot és előadást is tartott a New York-i School of Visual Arts professzora. A művésszel a délszláv háborúról, az amerikai adórendszer művészetet támogató vonásairól, a toleranciáról és a diszlexiáról beszélgettünk.

A látogatók két évtizeden keresztül bámulták a hamis képeket.

Ember Sári 2009-ben végzett a MOME fotó szakán, mára az egyik legismertebb fiatal magyar képzőművész.