Kiállítás

Leopold Bloom Képzőművészeti Díj

  • - dck -
  • 2015. december 5.

Képzőművészet

Talán a legrangosabb kortárs magyar művészeti elismerés az Ulysses főszereplőjéről elnevezett díj. Nem csupán azért, mert már az előzsűrizést is nemzetközi szakemberek végzik, hanem mert a nyertes a tekintélyesnek nevezhető összeg mellé egy külföldi kiállítási lehetőséget is kap. Az idén harmadszorra kiírt pályázaton hatan maradtak állva; ezen alkotók és a két korábbi győztes munkái láthatók a kiállításon.

Feltűnő, hogy a zsűri a konceptuális munkákat/projekteket preferálta, továbbá, hogy leginkább installációkat láthatunk a többségében a középgenerációhoz tartozó díjazottaknak biztosított térrészekben. A legnagyobb termen hárman osztozkodnak. Itt találhatjuk Kokesch Ádám titokzatos „figyelőit”, ezeket a relékre vagy egy idegen civilizáció jelenlétére utaló, lecsupaszított szobortárgyakat, Albert Ádám stilizált szobabelsőjét (benne például egy könyvtári cédulakatalógus-szekrénnyel vagy egy füves ládával) és Puklus Péter számomra most kevésbé átütő munkáit.

Kerezsi Nemere megunhatatlan méhkaptáros projektje és berlini szivárványos fotói mellett a legérdekesebb Kudász Gábor Arion munkája, amely az édesanyjának állít sajátos módon emléket. Ebben a különleges Wunderkammerben a rendszerezett gyűjtögetés dokumentumai (zacskók, évszám szerint rendszerezett csekkek, foltnak eltett ruhamaradékok) mellett síron túli üzenetek is felbukkannak – gyakran viszont eldönthetetlen, hogy ebben a leltárban mi a valódi és mi a fikció. A díjat viszont Katarina Šević (kétségkívül impozáns) Afred Palestra című projektje nyerte, amely Alfred Jarry és Dreyfus virtuális találkozásából indul ki.

A galéria az elsőre talán riasztóan bonyolultnak tűnő művek értelmezéséhez nemcsak szöveges útmutatókat mellékel, hanem filmeket is. Érdemes ezekekkel kezdeni – hisz nincs annál érdekesebb, mint mikor egy művész magyarázza a munkáit.

Új Budapest Galéria, Bp. IX., Fővám tér 11–12., nyitva: november 15-ig

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.