Mecénások a kortárs magyar képzőművészetben

Ösvény a jövőbe

Képzőművészet

Újfajta szerepet próbálgatnak tehetős magánemberek a magyar múzeumok kortárs gyűjteményeinek gyarapítása érdekében. A nagy külföldi múzeumok szerzeményezéseit elősegítő akvizíciós bizottságok mintájára saját vagyonukat, tudásukat, befolyásukat fordítják erre a célra.

Tavaly hat műgyűjtő, Brezóczki Attila, Gönczy Sándor, Pados Gábor, Somlói Zsolt, Spengler Katalin és Vágó László a kortárs magyar művészetet pártoló kört hozott létre. A londoni Tate Modern és a párizsi Centre Pompidou szerzeményezéseit segítő szervezetek mintájára a Szépművészeti Múzeum és a tíz éve ehhez az intézményhez csatolt Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kortárs gyűjteményeinek gyarapítását kívánják támogatni. A Kortárs Művészet Barátai Nonprofit Kft. megalakulása első évében akkora összeget fordít e két múzeum gyűjteményépítésére, mint az állam egy évben az összes magyar múzeum kortárs műtárgyvásárlására.

„Sokáig gyűjtőként voltam jelen a kortárs képzőművészetben, aztán Szoboszlai Jánossal 2003-ban megalapítottuk az acb Galériát” – meséli Pados Gábor, aki 2009 óta egyedül vezeti az acb Galériát. „A hobbim lassan a fő tevékenységemmé vált, s arra gondoltam, hogy miért ne lehetne itthon is a Tate és a Pompidou akvizíciós bizottságaihoz hasonló támogató szerepet vállalni – különös tekintettel arra, mennyire alulfinanszírozottak a magyar múzeumok, élükön az MNG-vel. A rendszerváltás óta a kortárs magánműgyűjtemények anyagának a zöme jóval fejlettebb, mint az MNG-é, ami nonszensz. Ha jól tudom, a Nemzeti Kulturális Alap, az NKA évi 15 millió forintot biztosított kortárs műtárgyak vásárlására. Az összes magyar múzeumnak. Azt gondoltam, ezt az összeget öt barátommal, magánemberként mi is össze tudjuk szedni, ezzel is rávilágítva arra, hogy az állami támogatás milyen kevés. Négyen közülük igent is mondtak.”

Ez újfajta kooperációt jelent a műgyűjtők és a múzeumok, illetve azok kurátorai között – arra eddig nem volt precedens, hogy a magyar állam valamely intézményének műtárgyakra magánszemélyek pénzt adományozzanak. A vásárlásokat finanszírozó kft. 15 millió forinttal indult, az öt befizető 3-3 millió forinttal járult hozzá a műtárgyvásárláshoz (a hat tagból a Somlói Zsolt – Spengler Katalin házaspár egy befizető), a rendelkezésre álló összegből valamivel több mint 11 millió forintot költöttek el. Tőkeátruházással működnek: nem a cég veszi meg a kiválasztott műtárgyakat, hanem a múzeum vásárol, s azt a nonprofit kft. finanszírozza. „Az elején olyan jogi akadályok jelentek meg előttünk, amelyek majdnem a kedvünket szegték. De reméljük, végül kitapostuk az ösvényt, amelyen lehet haladni” – mondja Pados Gábor a kft. megalakulásáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."