Mecénások a kortárs magyar képzőművészetben

Ösvény a jövőbe

Képzőművészet

Újfajta szerepet próbálgatnak tehetős magánemberek a magyar múzeumok kortárs gyűjteményeinek gyarapítása érdekében. A nagy külföldi múzeumok szerzeményezéseit elősegítő akvizíciós bizottságok mintájára saját vagyonukat, tudásukat, befolyásukat fordítják erre a célra.

Tavaly hat műgyűjtő, Brezóczki Attila, Gönczy Sándor, Pados Gábor, Somlói Zsolt, Spengler Katalin és Vágó László a kortárs magyar művészetet pártoló kört hozott létre. A londoni Tate Modern és a párizsi Centre Pompidou szerzeményezéseit segítő szervezetek mintájára a Szépművészeti Múzeum és a tíz éve ehhez az intézményhez csatolt Magyar Nemzeti Galéria (MNG) kortárs gyűjteményeinek gyarapítását kívánják támogatni. A Kortárs Művészet Barátai Nonprofit Kft. megalakulása első évében akkora összeget fordít e két múzeum gyűjteményépítésére, mint az állam egy évben az összes magyar múzeum kortárs műtárgyvásárlására.

„Sokáig gyűjtőként voltam jelen a kortárs képzőművészetben, aztán Szoboszlai Jánossal 2003-ban megalapítottuk az acb Galériát” – meséli Pados Gábor, aki 2009 óta egyedül vezeti az acb Galériát. „A hobbim lassan a fő tevékenységemmé vált, s arra gondoltam, hogy miért ne lehetne itthon is a Tate és a Pompidou akvizíciós bizottságaihoz hasonló támogató szerepet vállalni – különös tekintettel arra, mennyire alulfinanszírozottak a magyar múzeumok, élükön az MNG-vel. A rendszerváltás óta a kortárs magánműgyűjtemények anyagának a zöme jóval fejlettebb, mint az MNG-é, ami nonszensz. Ha jól tudom, a Nemzeti Kulturális Alap, az NKA évi 15 millió forintot biztosított kortárs műtárgyak vásárlására. Az összes magyar múzeumnak. Azt gondoltam, ezt az összeget öt barátommal, magánemberként mi is össze tudjuk szedni, ezzel is rávilágítva arra, hogy az állami támogatás milyen kevés. Négyen közülük igent is mondtak.”

Ez újfajta kooperációt jelent a műgyűjtők és a múzeumok, illetve azok kurátorai között – arra eddig nem volt precedens, hogy a magyar állam valamely intézményének műtárgyakra magánszemélyek pénzt adományozzanak. A vásárlásokat finanszírozó kft. 15 millió forinttal indult, az öt befizető 3-3 millió forinttal járult hozzá a műtárgyvásárláshoz (a hat tagból a Somlói Zsolt – Spengler Katalin házaspár egy befizető), a rendelkezésre álló összegből valamivel több mint 11 millió forintot költöttek el. Tőkeátruházással működnek: nem a cég veszi meg a kiválasztott műtárgyakat, hanem a múzeum vásárol, s azt a nonprofit kft. finanszírozza. „Az elején olyan jogi akadályok jelentek meg előttünk, amelyek majdnem a kedvünket szegték. De reméljük, végül kitapostuk az ösvényt, amelyen lehet haladni” – mondja Pados Gábor a kft. megalakulásáról.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.