Szeged, Régi Zsinagóga: új bonyodalmak

  • Orosz Ágnes
  • 2000. május 18.

Képzőművészet

A város még 1977-ben vásárolta meg a Régi Zsinagógát azzal a céllal, hogy a szükséges felújítások után kulturális létesítményként működjön. A felújítás azonban elmaradt, az épület a kilencvenes évek elejéig gyakorlatilag üresen állt, állapota tovább romlott. Ekkor fedezte fel a MASZK (Magyar Alternatív Színjátszó Központ) Egyesület, amely éppen befogadószínháznak alkalmas épületet keresett. Az önkormányzat akkor hozzájárult a használatbavételhez, de a végleges használati jogot illető döntést bizonytalan időpontra halasztotta. A várakozás gyümölcse: tavasztól a Városi Ifjúsági Ház Kht.-é a jog, ők döntik el, ki használhatja ideiglenesen, a MASZK pedig sokévi sikeres működtetés után pályázhat, ha van kedve.
A város még 1977-ben vásárolta meg a Régi Zsinagógát azzal a céllal, hogy a szükséges felújítások után kulturális létesítményként működjön. A felújítás azonban elmaradt, az épület a kilencvenes évek elejéig gyakorlatilag üresen állt, állapota tovább romlott. Ekkor fedezte fel a MASZK (Magyar Alternatív Színjátszó Központ) Egyesület, amely éppen befogadószínháznak alkalmas épületet keresett. Az önkormányzat akkor hozzájárult a használatbavételhez, de a végleges használati jogot illető döntést bizonytalan időpontra halasztotta. A várakozás gyümölcse: tavasztól a Városi Ifjúsági Ház Kht.-é a jog, ők döntik el, ki használhatja ideiglenesen, a MASZK pedig sokévi sikeres működtetés után pályázhat, ha van kedve.

Egy alapos állapotfelmérés után többek között sor került a tetőszerkezet és a homlokzat helyreállítására, és körvonalazódott, hogy az épületet úgy 250 millióból lehetne egész évben üzemelő kulturális intézménnyé alakítani, mivel fűtés híján eddig csak a nyári időszakban lehetett használni. Az előadásokhoz

a MASZK

maga vezetett be áramot, közben karbantartást és kisebb felújítási munkákat is végeztek. Művészi és szervezői tevékenységük nyomán pedig a Régi Zsinagóga már a kezdetektől egyedülálló modern művészeti központként működött. Mindenekelőtt nekik köszönhető, hogy már tíz éve minden nyáron újító szellemű színtársulatok mutatkoznak be a Thealter nevű fesztivál egy hete alatt, ami a valóságban jóval több, mint Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója. Független filmek, koncertek és képzőművészeti kiállítások ugyanúgy részei a programnak. Az utóbbi években a fesztiválnak külön napilapja is megjelent. A nyár fennmaradó részében az Alterra Kortárs Előadó Központ keretein belül lépnek fel társulatok és zenészek. Az egyesület egy egyetemi színházi csoportból alakult, ma pedig már más produkciók menedzselésével is foglalkoznak, könyveket, CD-ket adnak ki, és 1997-ben a Mediawave-vel közösen megindították a Zsinagóga-lánc programot, ennek keretein belül négy ország városaiban (Győr, Szeged, Nagykanizsa, Kolozsvár, Szabadka, Somorja) a zsinagógák rendbetételét és a szegedi minta szerinti működtetését tűzték ki célul. Az utóbbi pár évben tevékenységüknek nem sokkal több mint felét fedezték pályázati pénzből. Ennek két százalékát adta a város pezsgő kulturális életére egyébként igen büszke szegedi önkormányzat, az erkölcsi támogatás mellett természetesen. Utóbbi időben ez is mintha kezdene megkopni. Martinkovics Katalin, az egyesület vezetője szerint ők már a kezdetektől szerettek volna egy megoldást találni, amely több évre biztosítja nekik a zsinagóga használatát - ami a programszervezést és a felújításra való pályázást is megkönnyítené -, de soha nem kaptak rá alkalmat, hogy terveiket teljes egészében az illetékesek elé terjesszék. Amikor

az épület

használati joga a Nemzeti Színházhoz került, még nem sok változott, mivel ők nem tervezték a hasznosítását, illetve amennyiben igen, azt a MASZK-kal együttműködve jól meg tudták oldani. Az egyesület viszont nem ment bele, amikor tavaly ősszel valaki azzal kereste meg őket, hogy divatbemutatót szeretne rendezni az épületben, akár fizetség fejében is. Erre az illető elment az önkormányzathoz, és tőlük megkapta az engedélyt. A rendezvény rossz visszhangja miatt ez az incidens utóbb szerepet kapott annak indoklásában, hogy tavasztól miért kerül a zsinagóga a Városi Ifjúsági Ház Kht. tartós használatába. Martinkovics Katalin elmondta, hogy mikor Ványai Éva alpolgármestertől megkérdezték, hogy miért nem hajlandó meghallgatni az ő terveiket is a végleges döntés előtt, az alpolgármesternő nem hivatalosan biztosította róla, hogy nem szeretik őket annyian ebben a városban. Jelenleg tehát az épület az ifjúsági ház felügyelete alá tartozik, mert a határozat szerint olyan szervezetet kerestek, amely az épülettel kapcsolatos teendőket és a felmerülő költségek és bevételek kezelését is el tudja látni. Ez még nem zárná ki a MASZK-ot, a Narancs kérdésére Ványai Éva annyit fűzött hozzá, hogy az ifjúsági házra a tevékenysége és gazdálkodása miatt esett a választás. Az ifjúsági ház igazgatónője, Szemenyei Sarolta nem említett ugyan semmilyen önálló programtervet, ehelyett jövőre pályázatot fognak kiírni, amit természetesen a MASZK is megnyerhet - tette hozzá, miközben a felújításhoz is pályázzák a pénzeket. A MASZK viszont egymaga vállalná, hogy öt éven belül előteremti a teljes felújításhoz szükséges 250 millió forint háromnegyedét, és ezt többször is megpróbálta a városvezetés tudtára adni, de beadványukkal csak

a kulturális bizottságig

jutottak. Ványai Éva mindenesetre tagadja, hogy bármi ilyenről szó lett volna.

Időközben kinyitott a Szeged Plaza, így a belvárosi mozik közül a nemrég felújított Korzót a tervek szerint a közeljövőben a Szegedi Kortárs Balett állandó műhelyévé és befogadószínházzá alakítják, a vezetők pedig már jelezték, hogy a MASZK-ot is szívesen látják majd. Az viszont legalábbis kérdéses, hogy ha a MASZK esetleg mégiscsak maradhatna a Régi Zsinagógában, el tudja-e tartani a város egyszerre mind a két intézményt.

Orosz Ágnes

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.