Kiállítás

Szerepjáték határok nélkül

Polygon Creative Empire: Sissi Quartier

  • Molnár Ráhel Anna
  • 2019. április 28.

Képzőművészet

Két évvel ezelőtti bécsi bemutatója után a Polygon Creative Empire most a pozsonyi Kunsthalle LAB-ban állítja ki beruházási mega­projektjének tervét.

A nagyvállalat a Bécs, Pozsony és Győr között húzódó gazdasági-geográfiai háromszögre tervezett turisztikai, egészségügyi és szórakoztatóipari komplexum elemeit egy új régió pilléreiként prezentálja – makettjeinek, imázsfilmjeinek és reklám­pla­kátjainak tolmácsolásában a Sissi Quartier egy olyan régió, ahol „a régi az újjal találkozik”; ahol egyszerre vannak jelen az Alföld, az Alpok és a Kárpátok csúcsai, integető búzakalászokkal, elegáns szél­erőművekkel és tiszta vizű folyókkal; amelynek csomópontjait és intézményeit a Maglev gyorsvasút időn és téren átívelő járata kapcsolja össze; ahol az út menti motelek és kaszinók, játékgépek és prostitúció, majd a Jardin Trieste szórakoztatóközpont lóversenypályája után az átutazó számára könnyedén és gyorsan elérhető a Nova Terra egészségügyi központ csaknem 3 ezer szakembere is – szlovák plasztikai sebészekkel, magyar fogorvosokkal és osztrák nőgyógyászokkal. És elérhető Sissi is. Vagyis Erzsébet királyné. A „magyarok királynőjének” alakja a Kreuzer Kaszinó homlokzatának villogó neonjától kezdve a hegyoldalba vésett arcképen át Európa legnagyobb óriáskerekéig, a Sissi’s Eye-ig mindenhol jelen van.

A Polygon Creative Empire (PCE)persze fikció, ahogy beruházási programja is – a nagyvállalat Bajusz Orsolya, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Bogyó Virág és Ledeczki Kinga kollektív entitása, amely a kései kapitalista vállalati logikával azonosulva tesz javaslatot egy történelem nélküli, üres régió felépítésére; és vizsgálja, hogyan válnak realitássá a gazdaságföldrajz, a tőkeáramlás forró pontjait mintázó (geo­metrikus-)absztrakt határvonalai. A kék-orchideák és banánok, pentagonok, boomerangok és négyzetek között a Sissi Quartier egy kelet-közép-európai aranyháromszögre telepedve sajátítja ki Szlovákia, Magyarország és Ausztria határterületének finoman szólva is mozgékony történetét – és sűríti kőkeményre a térség múltjának és jelenének kulturális rétegeit. Érthető, hiszen a differenciált és gyakran kaotikus, több nézőpontú narratívákat nehezebb eladni, ahogy túlságosan összetett karakterekből sem lehet reklámarc. Sissi sematikus, többszörösen idealizált, kortárs alakváltozata így megfelelő ikon egy, a régióra építő beruházási vállalkozás számára – nincs elég messze a feledéshez (ha távolodna, Romy Schneiderben, bazári kulcstartókon vagy véletlenszerűen felbukkanó ajándéktárgyakon tűnik fel hirtelen), viszont az sem tiszta, ki volt ez a nő valójában. És ugyan Erzsébet királyné mint történeti személyiség a PCE-t nagyjából annyira érdekli, mint amennyire egy szuvenírkereskedőt, a projekt szikár és szomorú iróniája épp a néhai Erzsébet királyné valós-történelmi és illuzórikus-idealizált karakterének elmosódó regisztereire épít.

A Sissi-kultusz kialakulásának hosszú és bonyolult folyamata már az 1800-as évek közepén elindult. Hosszan érlelődött az 1867-es kiegyezés után, majd a mítosz az első világháborút követő, országonként igen eltérő, utólagos változásai közepette alakult át, merült feledésbe vagy egyszerűsödött le radikálisan.
S mint oly gyakran, ezt a kultuszt sem annyira a valóság, mintsem a politikai diplomácia érdekei formálták, amelyben a Sissi alakjához kapcsolt emblematikus tulajdonságok egyszerre szolgálják egy 19. századi arisztokrata uralkodócsalád képének finomítását – és hatalmi biztonságának megőrzését. A Sissi alakját idealizált popikonná formáló kultusz épp a szépség, a könnyűség, a szabadságvágy, az (elképzelt) individualizmus vagy a gondoskodás sematizációján alapszik – csakúgy, mint az alakját felhasználó vállalati beruházás, amelynek alattomos pr-logikája végső soron egy egészen romantikus szabadság­elképzelés hatásmechanizmusával dolgozik. Ebben a folyamatban a szabadság és individualizmus ugyanazon képzete teremt meg egy ürességig hajszolt Sissi-karaktert, és legitimálja csendben a Sissi Quartier felépítését. Egy olyan régiót, amelyet egyszerre keretez egy szuvenír kulcstartó tartalmi szintjére egyszerűsített, 19. századi nosztalgia és a felszabadulás pillanatának érzetét kizsákmányoló kései kapitalista (vállalati) logika hálózata.

A Kunsthalle LAB-ban álló makett-lóversenypálya, a finoman motelnek nevezett bordélyház, a (valóban tér-időn át közlekedő) Maglev vasút vagy a plakátok romantikus, ködlepte képei és szövegei mind e logika finomrezgéseivel dolgoznak – és teszik azokat belsővé. A kollektíva meglepően sikeresen azonosul nagyvállalati identitásával: művészeti projektként távoli, beruházásként csábító és disztopikus projektjük következő állomása (ha követik az aranyháromszög utazó kampányának logikus sorrendjét) Győr lehet – s míg egy kiállítástól elvárnám, hogy állomásain reflektáljon koncepciójának helyi aspektusaira és a lokalitás finom változásaira, egy nagyvállalattól nem várhatom el. Épp ellenkezőleg. Mert ugyan a művészi fikció és valóság iróniával átitatott, vékony határa mindig tapintható marad, a valódi izgalom talán akkor kezdődne, ha a Polygon Creative Empire végigfuttatná szerepjátékát, és kivitelező után nézne.

Pozsony, Kunsthalle LAB, Námestie SNP 12., nyitva április 14-ig.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.