A cigányozó-zsidózó fideszes polgármester csak kimondta, amit mindenki gondol

  • Kohout Zoltán
  • 2014. október 24.

Kis-Magyarország

Ezt nem mi mondjuk, Kecelen vélik így többen. Mások szemében azonban vállalhatatlan, amit Haszilló Ferenc tett. Kecel amúgy megosztott abban, le kellett-e mondania, de abban sincs egyetértés, hogy jó polgármester volt-e, vagy sem.

„Tönkretették az országot. Meg a Demszky. Hol a Demszky? Orbán Viktor! Így megkérdezném tőle szívesen… Viktor, mi van a Demszkyvel? Hol van a Kóka? (…) Most kétharmados többség: tarkólövés. Érted? Tarkólövés… Visszahozni a halálbüntetést, nemzetárulás satöbbi, ötöt-hatot kivégezni. (…) Ez a geci zsidó társaság nem szopatná így az országot, ahogy szopatja, akkor itt senki nem foglalkozna az önkormányzattal, hogy mit csinál” – többek közt ezek azok mondatok, ami miatt az október 12-én harmadszor újraválasztott fideszes Haszilló Ferencnek távoznia kell a keceli polgármesteri székből.

Városháza

Városháza

 

Hétfő este a magyarnarancs.hu-n jelent meg az a felvétel (majd kedden egy újabb), ami miatt a Fidesz másnap lemondásra szólította fel Haszillót, ahogy szintén emiatt penderítette ki tagjai közül a Máltai Lovagrend a cigányozó és zsidózó polgármestert. Haszillót napok óta próbáljuk elérni, de nem sikerül. (Honlapja, úgy tűnik, már nem is működik, sőt, Haszilló már a város hivatalos október 23-ai ünnepségét is lemondta a botrány után, ott már csak helyettesítették a fideszes városvezetőt.) Kedden este a HírTv kamerái előtt Haszilló bejelentette: lemond polgármesteri tisztségéről. „Senkit nem akartam megbántani, de viszont nagyon úgy érzem, hogy ez a felvétel egy manipulált felvétel, ez a felvétel vágott felvétel, és nem abban a szövegkörnyezetben adja ki magát, mint ami ott elhangzott” – védekezett. Mivel a polgármestert nem tudtuk a helyes szövegkörnyezet részleteiről kikérdezni, a lemondás bejelentésének másnapján már Kecelen voltunk, hogy megtudjuk a helyiektől, mit szólnak a történtekhez.

Miért baj, ha kimondják?

„Csak azt mondta, amit mindenki mond” – veszi a védelmébe Haszilló Ferencet egy harmincas fiatalember a 8500 lakosú Kecelen, az egyik italboltban. Csak hárman vagyunk az üzletben, de tüstént parázs vita bontakozik ki arról a hangfelvételről, amely két nap alatt a polgármester lemondásához vezetett. „Mindenki tudja, hogy a cigányokkal sok a baj itt is, de másutt is. Lehet, hogy Haszilló kemény volt, de miért baj, ha ezt kimondják?” – érvel tovább a fiatalember.

Egy szintén a boltban beszélgető fiatal nő szerint „emiatt” (mármint a hangfelvétel tartalma miatt) ő bizony sosem mondott volna le. „Sőt, szerintem sokan most még olyanok is egyetértenek vele, akik eddig nem ismerték vagy nem bírták őt. Miért, talán a Városi Anett (független polgármesterjelöltként Haszilló fő ellenfele volt október 12-én – K. Z.) jobb lenne? Arról is hallani ezt-azt, és ő se tudna több pénzt hozni Kecelnek, mint a Feri. Ha meg hozna is, csak a templomra költenék” – utal arra, hogy Városi Anett az egyik helyi karizmatikus vallásos gyülekezet tagja.

Haszilló a zongoránál

Haszilló a zongoránál

 

Akadnak azonban más vélemények Kecelen. „Így nem beszélhetett volna se polgármesterként, se tanárként, de még emberként se” – mondja indulat nélkül, de határozottan egy bevásárlásból érkező nyugdíjas, nem messze a keceli városháza előtti üzletsoron. „Milyen példát mutat így?” – toldja meg, és bár hozzáteszi, hogy ő nem foglalkozik politikával, szerinte, aki mások rovására indulatot szít, az mindenképpen „menthetetlen, és akkor mennie kell”.

„Tán nem igaz, hogy a zsidók?”

Több kecelivel is találkozunk, de alapvetően ezt a két véleménytípust halljuk újabb és újabb formában. Az egyik kávézóban néhány fiatal múlatja az időt, és készül munkába menni. Eleinte ők is – akárcsak a többi, utcán megkérdezett – bizalmatlanok. „Milyen hangfelvétel?... Ki mondott le?...” – viccelik el a dolgot, de aztán nekik is megjön a hangjuk. „Menjél csak ki a Szilosra (utca és városrész Kecel északnyugati külterületén – K. Z.), ott látni fogod, miről beszélt a polgármester. De óvatos legyél, ha kimész, oda senki nem megy szívesen, ott laknak és onnan szoktak bejönni a cigányok” – mondja baljóslatúan a magasabbik fiatal, de továbbiakat nem mond. A kávézóban egy ötvenes férfi sörrel az asztalán arról beszél, hogy „tán nem igaza volt a zsidók hatalmával meg a cigányokkal a Ferinek…?!”. Így folytatja: „Mindenki tudja, kiket hoznak be ebbe az országba, és kik uralkodnak, igen, még az Orbánékon is! Még rajta is a… Különben nekem ugyan a cigányokkal nincsen bajom, azok odajárnak, én ide. Nem is azzal van itt a gond, hogy balhé van, hanem hogy csak a segélyért járnak.”

Ha már így mondják, kimegyünk a hírhedt Szilos városrészbe, amelyet az azonos nevű, utolsó aszfaltozott utcáról kereszteltek el. Első látszatra csaknem kertvárosi hangulatú területre érkezünk, ahol zömében takaros házak sorakoznak a nyugodt, októberi délidőben. Csak kijjebb akadnak olyan épületek, amelyeken tükröződik a mélyszegénység: ajtók helyett pokróc, az udvarokon gyerekjáték és hulladék, az utcákon dologtalan, mezítlábas lakók sétálnak sietség nélkül. „Csak addig van itt rend, amíg valami házban laknak. Ahogy onnan elmennek, napok-hetek alatt tönkrefosztják az egészet. Leveszik a cserepeket a tetőről, széthordják a gerendát, de még az ajtókeretet is kitépik, hogy legyen tüzelőjük” – mondja egy barna fejkendős, idős asszony a Szilos előtti buszmegállóban. „Nekem ugyan nem volt dolgom sose a polgármesterrel, jóformán alig járok a tanácsházán (sic!), úgyhogy nekem mindegy. A cigányok közt is van rendes, szó se róla, de nem kéne hagyni, hogy így kivételezzenek velük. Én se jártam sose a tanácsházára fáért, pénzért, pedig, ha úgy vesszük, én is szegényen élek.”

Szilosi részlet

Szilosi részlet

 

Mással a felvételről beszélünk. „Hallottam… Hát, sose gondoltam volna, hogy ilyeneket mond a mi polgármesterünk, mert hát jóban is voltunk” – mondja Györgye Zalán. A most alakuló keceli cigány kisebbségi önkormányzat tagja szerint nem igaz, hogy a cigányok csak fáért járnak. Arról is beszél, hogy a választások előtti napokban a cigányok egyre-másra mondogatták, hogy csak úgy „osztogatták az ötezer forintos segélyeket”. Györgye Zalán mindenesetre most kisebbségi képviselőként maga is két fontos feladatot lát maga előtt. „Jobban oda kell figyelnünk a gyerekekre, a szülőkre, hogy járjanak rendesen iskolába a gyerekek, és ezzel is segítsük, hogy kevesebb legyen a konfliktus a cigányok és a magyarok között. A másik, hogy tényleg csak azok kapjanak segélyt, mondjuk fát, akik a legrászorultabbak. Ehhez viszont az kéne, hogy a közfoglalkoztatásba több romát vonjanak be. A cigányok közül csak három-négy kap ott munkát, néhánynak van állása a szőlőkben vagy itt-ott, de a szilosiak többsége is nehezen talál jövedelmet.”

Jó polgármester? Rossz?

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy jó vagy épp rossz polgármester volt-e Haszilló Ferenc. Több forrásunk is arra emlékeztet: Haszilló befolyásolta és önérdekűen szervezte át a helyi sajtó működését (erre a hangfelvételen is utal), illetve elmulasztott fontos pályázatokon részt venni önkormányzati folyamodványokkal. „Határozott, autonóm polgármester kellett volna Kecelnek, aki nem művészlélek, hanem otthon van a reál ügyekben, városfejlesztésben, pénzügyekben” – mondta az említett területeket egykor közelről figyelő forrásunk.

Kitiltotta a plébános

Kecelen Haszilló Ferencet kitiltották a templomból. Erről, valamint egy ellene folyó korábbi tüntetés részleteiről tavalyi írásunkban számoltunk be.

Egy neve mellőzését kérő városházi szakember viszont az ellenkezőjét tapasztalja. „Volt fejlődés az elmúlt négy évben: két óvodát felújítottunk száz-száz millióért, megvalósult a kétmilliárdos szennyvízprogram, kétszázmilliós útfelújítást végeztünk, és egyéves birkózás után a város kezébe vettük a közvilágítás-karbantartást, amivel több milliót spórolunk, sőt lehet, hogy bővítjük ezt a tevékenységet” – sorolja. Forrásunk hangsúlyozza: minden lehetséges pályázaton indult a város. „Arról pedig nem a polgármester tehet, ha egy pályázati kiírás tartalma nem találkozik a lakossági elképzelésekkel, vagy esetleg a képviselő-testület ügyetlenkedése miatt lekési az önkormányzat (ez történt a városi sportcsarnok napenergia-pályázatával, amelyet bár időre elkészített az önkormányzat, az egyik képviselő a beadás előtti napokban követelt további árajánlat-bekéréseket, és az így elszenvedett késlekedés miatt lemaradtak a lehetőségről – K. Z.). A városházán egyébként két forrásunk is azt mondta: a közhangulat alapján azt sem zárják ki, hogy a Haszilló-pártiak demonstrációt tartanak azért, hogy a posztján maradjon. Egyikük ki is mondja: „A Feri fasza gyerek volt!”

Helyi turbulencia

Messze nem értékeli ilyen jól Haszilló Ferenc nyolcéves tevékenységét Városi Anett. A független polgármesterjelölt szerint a lemondását kilátásba helyező Haszilló együttműködésre képtelen vezető volt, ami rányomta bélyegét a városi viszonyokra is. „Döbbenettel értesültünk az ügyről, mert bárki követte is el ezt az elfogadhatatlan és kártékony hangfelvétel-kiadást, sokat ártott a városnak és minden polgárának. Ezzel nem értünk egyet. Talán abban bíztak, hogy ha békés eszközökkel nem, akkor majd így távozásra bírják a polgármestert, akinek – hadd fogalmazzak így – az uralmával nem értettek egyet. Azért használom ezt a szót, mert a polgármester vezetési stílusával sokan nem értettek egyet, nem tartott élő kapcsolatot sem a gazdasági szereplőkkel, sem a polgárokkal.”

Szerettük volna megtudni a helyi Fidesz-szervezet prominenseinek véleményét az ügyről, helyettük mégis egy rokon igazított útba minket, amikor egyik, a korábbi ciklusban tevékenykedő testületi képviselőjüket hívtuk: „A férjem nincs telefonközelben, és jelenleg bárkit is hív a Fideszből, nem valószínű, hogy nyilatkozni fog.” Ennek megfelelően hiába próbálkoztunk egy másik képviselőnél is.

Az október 12-ei választás után a keceli testületben hat független és egy-egy fideszes, illetve jobbikos képviselő ül. A városi közéletben jártas forrásunk szerint most valószínű, hogy a Fidesz Benyák Zoltánt indíthatja a legközelebb három hónap múlva esedékes időközi polgármester-választáson. A függetlenként versenybe szálló Benyák ugyan gyengén szerepelt október 12-én (míg Haszilló 1469 és Városi 1455, addig Benyák csak 284 voksot szerzett), ám Haszilló nélkül, Fidesz-jelöltként akár megszoríthatja az újrainduló Városit. „Sokan ugyanis most Haszilló népszerűtlensége miatt a jobboldalról átszavazhattak Városira, de Benyáknak ilyen hátránya nincs, és országosan láttuk, hogy a Fidesz akár mosógépeket is indíthat, a fegyelmezett szavazók megszavazhatják.”

Jogsértés? Incidens?

Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló esetet vagy más jogsértést, hatalmi visszaélést tapasztalt, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.