A cigányozó-zsidózó fideszes polgármester csak kimondta, amit mindenki gondol

  • Kohout Zoltán
  • 2014. október 24.

Kis-Magyarország

Ezt nem mi mondjuk, Kecelen vélik így többen. Mások szemében azonban vállalhatatlan, amit Haszilló Ferenc tett. Kecel amúgy megosztott abban, le kellett-e mondania, de abban sincs egyetértés, hogy jó polgármester volt-e, vagy sem.

„Tönkretették az országot. Meg a Demszky. Hol a Demszky? Orbán Viktor! Így megkérdezném tőle szívesen… Viktor, mi van a Demszkyvel? Hol van a Kóka? (…) Most kétharmados többség: tarkólövés. Érted? Tarkólövés… Visszahozni a halálbüntetést, nemzetárulás satöbbi, ötöt-hatot kivégezni. (…) Ez a geci zsidó társaság nem szopatná így az országot, ahogy szopatja, akkor itt senki nem foglalkozna az önkormányzattal, hogy mit csinál” – többek közt ezek azok mondatok, ami miatt az október 12-én harmadszor újraválasztott fideszes Haszilló Ferencnek távoznia kell a keceli polgármesteri székből.

Városháza

Városháza

 

Hétfő este a magyarnarancs.hu-n jelent meg az a felvétel (majd kedden egy újabb), ami miatt a Fidesz másnap lemondásra szólította fel Haszillót, ahogy szintén emiatt penderítette ki tagjai közül a Máltai Lovagrend a cigányozó és zsidózó polgármestert. Haszillót napok óta próbáljuk elérni, de nem sikerül. (Honlapja, úgy tűnik, már nem is működik, sőt, Haszilló már a város hivatalos október 23-ai ünnepségét is lemondta a botrány után, ott már csak helyettesítették a fideszes városvezetőt.) Kedden este a HírTv kamerái előtt Haszilló bejelentette: lemond polgármesteri tisztségéről. „Senkit nem akartam megbántani, de viszont nagyon úgy érzem, hogy ez a felvétel egy manipulált felvétel, ez a felvétel vágott felvétel, és nem abban a szövegkörnyezetben adja ki magát, mint ami ott elhangzott” – védekezett. Mivel a polgármestert nem tudtuk a helyes szövegkörnyezet részleteiről kikérdezni, a lemondás bejelentésének másnapján már Kecelen voltunk, hogy megtudjuk a helyiektől, mit szólnak a történtekhez.

Miért baj, ha kimondják?

„Csak azt mondta, amit mindenki mond” – veszi a védelmébe Haszilló Ferencet egy harmincas fiatalember a 8500 lakosú Kecelen, az egyik italboltban. Csak hárman vagyunk az üzletben, de tüstént parázs vita bontakozik ki arról a hangfelvételről, amely két nap alatt a polgármester lemondásához vezetett. „Mindenki tudja, hogy a cigányokkal sok a baj itt is, de másutt is. Lehet, hogy Haszilló kemény volt, de miért baj, ha ezt kimondják?” – érvel tovább a fiatalember.

Egy szintén a boltban beszélgető fiatal nő szerint „emiatt” (mármint a hangfelvétel tartalma miatt) ő bizony sosem mondott volna le. „Sőt, szerintem sokan most még olyanok is egyetértenek vele, akik eddig nem ismerték vagy nem bírták őt. Miért, talán a Városi Anett (független polgármesterjelöltként Haszilló fő ellenfele volt október 12-én – K. Z.) jobb lenne? Arról is hallani ezt-azt, és ő se tudna több pénzt hozni Kecelnek, mint a Feri. Ha meg hozna is, csak a templomra költenék” – utal arra, hogy Városi Anett az egyik helyi karizmatikus vallásos gyülekezet tagja.

Haszilló a zongoránál

Haszilló a zongoránál

 

Akadnak azonban más vélemények Kecelen. „Így nem beszélhetett volna se polgármesterként, se tanárként, de még emberként se” – mondja indulat nélkül, de határozottan egy bevásárlásból érkező nyugdíjas, nem messze a keceli városháza előtti üzletsoron. „Milyen példát mutat így?” – toldja meg, és bár hozzáteszi, hogy ő nem foglalkozik politikával, szerinte, aki mások rovására indulatot szít, az mindenképpen „menthetetlen, és akkor mennie kell”.

„Tán nem igaz, hogy a zsidók?”

Több kecelivel is találkozunk, de alapvetően ezt a két véleménytípust halljuk újabb és újabb formában. Az egyik kávézóban néhány fiatal múlatja az időt, és készül munkába menni. Eleinte ők is – akárcsak a többi, utcán megkérdezett – bizalmatlanok. „Milyen hangfelvétel?... Ki mondott le?...” – viccelik el a dolgot, de aztán nekik is megjön a hangjuk. „Menjél csak ki a Szilosra (utca és városrész Kecel északnyugati külterületén – K. Z.), ott látni fogod, miről beszélt a polgármester. De óvatos legyél, ha kimész, oda senki nem megy szívesen, ott laknak és onnan szoktak bejönni a cigányok” – mondja baljóslatúan a magasabbik fiatal, de továbbiakat nem mond. A kávézóban egy ötvenes férfi sörrel az asztalán arról beszél, hogy „tán nem igaza volt a zsidók hatalmával meg a cigányokkal a Ferinek…?!”. Így folytatja: „Mindenki tudja, kiket hoznak be ebbe az országba, és kik uralkodnak, igen, még az Orbánékon is! Még rajta is a… Különben nekem ugyan a cigányokkal nincsen bajom, azok odajárnak, én ide. Nem is azzal van itt a gond, hogy balhé van, hanem hogy csak a segélyért járnak.”

Ha már így mondják, kimegyünk a hírhedt Szilos városrészbe, amelyet az azonos nevű, utolsó aszfaltozott utcáról kereszteltek el. Első látszatra csaknem kertvárosi hangulatú területre érkezünk, ahol zömében takaros házak sorakoznak a nyugodt, októberi délidőben. Csak kijjebb akadnak olyan épületek, amelyeken tükröződik a mélyszegénység: ajtók helyett pokróc, az udvarokon gyerekjáték és hulladék, az utcákon dologtalan, mezítlábas lakók sétálnak sietség nélkül. „Csak addig van itt rend, amíg valami házban laknak. Ahogy onnan elmennek, napok-hetek alatt tönkrefosztják az egészet. Leveszik a cserepeket a tetőről, széthordják a gerendát, de még az ajtókeretet is kitépik, hogy legyen tüzelőjük” – mondja egy barna fejkendős, idős asszony a Szilos előtti buszmegállóban. „Nekem ugyan nem volt dolgom sose a polgármesterrel, jóformán alig járok a tanácsházán (sic!), úgyhogy nekem mindegy. A cigányok közt is van rendes, szó se róla, de nem kéne hagyni, hogy így kivételezzenek velük. Én se jártam sose a tanácsházára fáért, pénzért, pedig, ha úgy vesszük, én is szegényen élek.”

Szilosi részlet

Szilosi részlet

 

Mással a felvételről beszélünk. „Hallottam… Hát, sose gondoltam volna, hogy ilyeneket mond a mi polgármesterünk, mert hát jóban is voltunk” – mondja Györgye Zalán. A most alakuló keceli cigány kisebbségi önkormányzat tagja szerint nem igaz, hogy a cigányok csak fáért járnak. Arról is beszél, hogy a választások előtti napokban a cigányok egyre-másra mondogatták, hogy csak úgy „osztogatták az ötezer forintos segélyeket”. Györgye Zalán mindenesetre most kisebbségi képviselőként maga is két fontos feladatot lát maga előtt. „Jobban oda kell figyelnünk a gyerekekre, a szülőkre, hogy járjanak rendesen iskolába a gyerekek, és ezzel is segítsük, hogy kevesebb legyen a konfliktus a cigányok és a magyarok között. A másik, hogy tényleg csak azok kapjanak segélyt, mondjuk fát, akik a legrászorultabbak. Ehhez viszont az kéne, hogy a közfoglalkoztatásba több romát vonjanak be. A cigányok közül csak három-négy kap ott munkát, néhánynak van állása a szőlőkben vagy itt-ott, de a szilosiak többsége is nehezen talál jövedelmet.”

Jó polgármester? Rossz?

Megoszlanak a vélemények arról is, hogy jó vagy épp rossz polgármester volt-e Haszilló Ferenc. Több forrásunk is arra emlékeztet: Haszilló befolyásolta és önérdekűen szervezte át a helyi sajtó működését (erre a hangfelvételen is utal), illetve elmulasztott fontos pályázatokon részt venni önkormányzati folyamodványokkal. „Határozott, autonóm polgármester kellett volna Kecelnek, aki nem művészlélek, hanem otthon van a reál ügyekben, városfejlesztésben, pénzügyekben” – mondta az említett területeket egykor közelről figyelő forrásunk.

Kitiltotta a plébános

Kecelen Haszilló Ferencet kitiltották a templomból. Erről, valamint egy ellene folyó korábbi tüntetés részleteiről tavalyi írásunkban számoltunk be.

Egy neve mellőzését kérő városházi szakember viszont az ellenkezőjét tapasztalja. „Volt fejlődés az elmúlt négy évben: két óvodát felújítottunk száz-száz millióért, megvalósult a kétmilliárdos szennyvízprogram, kétszázmilliós útfelújítást végeztünk, és egyéves birkózás után a város kezébe vettük a közvilágítás-karbantartást, amivel több milliót spórolunk, sőt lehet, hogy bővítjük ezt a tevékenységet” – sorolja. Forrásunk hangsúlyozza: minden lehetséges pályázaton indult a város. „Arról pedig nem a polgármester tehet, ha egy pályázati kiírás tartalma nem találkozik a lakossági elképzelésekkel, vagy esetleg a képviselő-testület ügyetlenkedése miatt lekési az önkormányzat (ez történt a városi sportcsarnok napenergia-pályázatával, amelyet bár időre elkészített az önkormányzat, az egyik képviselő a beadás előtti napokban követelt további árajánlat-bekéréseket, és az így elszenvedett késlekedés miatt lemaradtak a lehetőségről – K. Z.). A városházán egyébként két forrásunk is azt mondta: a közhangulat alapján azt sem zárják ki, hogy a Haszilló-pártiak demonstrációt tartanak azért, hogy a posztján maradjon. Egyikük ki is mondja: „A Feri fasza gyerek volt!”

Helyi turbulencia

Messze nem értékeli ilyen jól Haszilló Ferenc nyolcéves tevékenységét Városi Anett. A független polgármesterjelölt szerint a lemondását kilátásba helyező Haszilló együttműködésre képtelen vezető volt, ami rányomta bélyegét a városi viszonyokra is. „Döbbenettel értesültünk az ügyről, mert bárki követte is el ezt az elfogadhatatlan és kártékony hangfelvétel-kiadást, sokat ártott a városnak és minden polgárának. Ezzel nem értünk egyet. Talán abban bíztak, hogy ha békés eszközökkel nem, akkor majd így távozásra bírják a polgármestert, akinek – hadd fogalmazzak így – az uralmával nem értettek egyet. Azért használom ezt a szót, mert a polgármester vezetési stílusával sokan nem értettek egyet, nem tartott élő kapcsolatot sem a gazdasági szereplőkkel, sem a polgárokkal.”

Szerettük volna megtudni a helyi Fidesz-szervezet prominenseinek véleményét az ügyről, helyettük mégis egy rokon igazított útba minket, amikor egyik, a korábbi ciklusban tevékenykedő testületi képviselőjüket hívtuk: „A férjem nincs telefonközelben, és jelenleg bárkit is hív a Fideszből, nem valószínű, hogy nyilatkozni fog.” Ennek megfelelően hiába próbálkoztunk egy másik képviselőnél is.

Az október 12-ei választás után a keceli testületben hat független és egy-egy fideszes, illetve jobbikos képviselő ül. A városi közéletben jártas forrásunk szerint most valószínű, hogy a Fidesz Benyák Zoltánt indíthatja a legközelebb három hónap múlva esedékes időközi polgármester-választáson. A függetlenként versenybe szálló Benyák ugyan gyengén szerepelt október 12-én (míg Haszilló 1469 és Városi 1455, addig Benyák csak 284 voksot szerzett), ám Haszilló nélkül, Fidesz-jelöltként akár megszoríthatja az újrainduló Városit. „Sokan ugyanis most Haszilló népszerűtlensége miatt a jobboldalról átszavazhattak Városira, de Benyáknak ilyen hátránya nincs, és országosan láttuk, hogy a Fidesz akár mosógépeket is indíthat, a fegyelmezett szavazók megszavazhatják.”

Jogsértés? Incidens?

Ha Ön vidéken él, és ehhez hasonló esetet vagy más jogsértést, hatalmi visszaélést tapasztalt, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu-ra, és mi utánajárunk.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.