„Sajtóértesülések szerint a Kecskeméti Törvényszék összes büntető ügyszakba beosztott bírája elfogultságot jelentett Görgényi Ernő, Gyula város kormánypárti polgármestere és Galbács Mihály ellenzéki önkormányzati képviselő büntetőügyében. Ezért az ítélőtáblának át kellett tennie az ügyet a Szegedi Törvényszékre” – kezdi Hajnal a Senyei Györgynek, az Országos Bírói Hivatal (OBH) írt levelet, amelyben a Magyar Narancs múlt heti cikkére utal. Írásunk arról szólt, hogy Bárándy Gergely ügyvéd felülvizsgálati indítványt terjesztett fel a Kúriához a Kecskeméti Törvényszékkel szemben. Ugyanis a másodfokon eljáró bíróság összes büntető szakban lévő bírája elfogultságot jelentett be abban az ügyben, amelynek vádlottja az első fokon elmarasztalt gyulai fideszes polgármester. Amikor viszont ugyanez a politikus volt a magánvádló, aggály nélkül ítélkeztek.
A momentumos parlamenti képviselő szerint önmagában is érdekes lenne annak megismerése, hogy vajon egy, a törvényszék székhelyéhez képest (Kecskemét, Bács-Kiskun megye) egy másik megyében található város polgármestere és önkormányzati képviselője ügyében (Gyula, Békés megye) milyen okból lehet elfogult a törvényszék valamennyi büntetőbírája. Az azonban nehezen tűnik magyarázhatónak, hogy amikor két hónappal korábban fordított eljárási pozícióban került a Kecskeméti Törvényszék elé ugyanez a két ember (ott a polgármester volt a magánvádló és a képviselő a vádlott), nem jelentett senki elfogultságot, lefolytatták az eljárást, és rágalmazás miatt aggály nélkül elítélték az ellenzéki képviselőt.
„Megfelelő indok hiányában ez valóban azt üzeni, hogy ugyanazon felek közötti jogvitában a Kecskeméti Törvényszék bírái ellenzéki politikussal szemben hajlandóak eljárni, míg kormánypártival szemben nem. S minthogy ezt a bejelentést a teljes büntető kollégium megtette, az a rosszérzés is keletkezhet az emberben, hogy esetleg valamelyik igazgatási vezető tanácsára tették ezt meg. Ez már önmagában is elég ok, hogy a parlament foglalkozzon az üggyel” – írta az ellenzéki politikus az OBH elnökének.
Hajnal Miklós arra emlékeztetett, hogy megítélése szerint mindez most különösen fontos, amikor Magyarországgal szemben eljárás folyik az Európai Unióban a jogállami kritériumok, ezen belül is kiemelten az igazságszolgáltatást érintő kívánalmak betartása miatt. Hozzátette, egyebek között ennek eredményétől teszik függővé Magyarország támogatásának folyósítását, így különösen lényeges, hogy „ez az ügy megnyugtatóan tisztázódjon”.
„Önnek, mint igazságszolgáltatási vezetőnek ebben felelőssége van. Kiemelendő továbbá, hogy az Európai Bizottság egyik legfontosabb 2020-as országspecifikus ajánlása szerint a kormánynak – többek között – a bírói függetlenség megerősítésével kellene erősítenie a korrupcióellenes keretet” – hangsúlyozta Hajnal. Levelében a Momentum politikusa azt írja Senyei Györgynek, hogy a bíróknak az elfogultság okáról tájékoztatni kell az igazgatási vezetőt. Az OBH elnöke pedig egy, az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény alapján köteles az országgyűlési képviselőt tájékoztatni. Ezért Hajnal azt kérdezi Senyei Györgytől, hogy: „Mi volt az oka annak, hogy a törvényszék valamennyi büntető ügyszakba beosztott bírája elfogultságot jelentett? Helyénvalónak tartja-e, hogy ugyanazon perbeli felek esetén egyik ügyben – amikor az ellenzéki képviselő a vádlott – eljár a törvényszék, a másikban viszont – amikor a kormánypárti polgármester a vádlott – elfogultságra hivatkozva megtagadja az eljárást? Tervez-e Elnök Úr vizsgálatot indítani az ügyben?”
Levele végén Hajnal megjegyzi, hogy az érdemi válaszban bízva frakciója az ügyben egyelőre nem tartja szükségesnek az országgyűlési igazságügyi bizottsága ellenőrző albizottságának összehívását.
