Helyénvalónak tartja-e, hogy ugyanazon perbeli felek esetén egyik ügyben – amikor az ellenzéki képviselő a vádlott – eljár a törvényszék, a másikban viszont – amikor a kormánypárti polgármester a vádlott – elfogultságra hivatkozva megtagadja az eljárást? Tervez-e Elnök Úr vizsgálatot indítani az ügyben? – kérdezte szeptember 2-án levelében Hajnal Miklós, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője Senyei Györgyöt, az Országos Bírósi Hivatal (OBH) vezetőjét.
Az ellenzéki politikus lapunk augusztus végi számában megjelent cikk nyomán fordult a bírósági hivatal legfelső vezetőjéhez. A Narancs ugyanis elsőként írt arról, hogy felülvizsgálati indítványt terjesztett fel a Kúriához Bárándy Gergely ügyvéd a Kecskeméti Törvényszékkel szemben. A másodfokon eljáró bíróság összes büntető szakban lévő bírája elfogultságot jelentett be abban az ügyben, amelynek vádlottja az első fokon elmarasztalt gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő. Amikor viszont ugyanez a politikus volt a vádlott, aggály nélkül ítélkeztek.
A történet lényege, hogy Görgényi Ernő és egykori helyettese, a korábban a Fideszben politizáló Galbács Mihály alpolgármester viszonya 2017-2018-tól erősen megromlott. Galbácsot Görgényi és frakciótársai különböző, máig nem igazolt visszaélésekkel gyanúsították meg, és úgy zárták ki a Fidesz képviselőcsoportjából, hogy a védekezés lehetőségét sem adták meg számára. Galbács 2019 nyarán, néhány hónappal az önkormányzati választás előtt egy több mint 20 oldalas dolgozatot küldött el a Fidesz felső vezetésének. Ebben Görgényi és egy jól körülhatárolható helyi vállalkozói kör összefonódásáról írt. Görgényi később, részben erre válaszul, olvasói levelet írt a Magyar Nemzetbe.
Görgényi és Galbács büntetőeljárást kezdeményezett egymás ellen, amelyben a kezdeményezőknek adott első fokon igazat a Békéscsabai Járásbíróság ugyanazon bírája. Mindketten fellebbeztek; a Szegedi Ítélőtábla egyik és másik esetben is a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki a másodfokú eljárás lefolytatására. Ám míg a büntetőeljárást néhány hónappal előbb elindító Görgényi esetében megtartották a pert, helyben hagyva az elsőfokú ítéletet, alig három hónappal később a Kecskeméti Törvényszék összes büntetőszakos bírója elfogultságot jelentett be, amikor Galbács volt a vádló, Görgényi pedig a vádlott.
„Szerencsés lenne tudni, hogy egy törvényszék a székhelyéhez képest másik városban, sőt, másik megyében hivatalban lévő polgármester és önkormányzati képviselő ügyében vajon mi az oka annak, hogy Kecskeméti Törvényszéken valamennyi büntető ügyszakba beosztott bíró elfogultságot jelentett be. Ennek szervezeti okát aligha tudjuk tetten érni, más okból fakadó szimpátia vagy antipátia értelemszerűen nem releváns, és az is életszerűtlen, hogy minden egyes büntetőszakos bírónak egyénileg vagy kollektíve olyan személyes kapcsolata lett volna a peres felek valamelyikével, amelyik elfogultságot eredményezne” – írta a Kúriának címzett felülvizsgálati indítványában Bárándy Gergely, aki Galbács Mihály jogi képviseletét látja el.
Az ügyben hetekkel ezelőtt a Narancs a Kecskeméti Törvényszékhez fordult az iránt érdeklődve, mi az oka és tartalma, hogy minden büntető szakban dolgozó bírójuk elfogultságot jelentetett be a Galbács Görgényivel szemben indított rágalmazási perében. Ám miután nem kaptunk erre kielégítő választ, az ügyben szerzőnk vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információsszabadság Hatóságnál a Kecskeméti Törvényszékkel szemben. Hajnal Miklós pedig az OBH elnökénél érdeklődött.
Megítélése szerint ugyanis nehezen tűnik magyarázhatónak, hogy amikor bő két hónappal korábban fordított eljárási pozícióban került a Kecskeméti Törvényszék elé ugyanez a két ember (ott a polgármester volt a magánvádló és a képviselő a vádlott), nem jelentett senki elfogultságot, lefolytatták az eljárást, és rágalmazás miatt aggály nélkül elítélték az ellenzéki képviselőt. Hajnal Miklós az OBH elnökének címzett levelében azt írta, megfelelő indok hiányában ez azt üzeni, hogy ugyanazon felek közötti jogvitában a Kecskeméti Törvényszék bírái ellenzéki politikussal szemben hajlandóak eljárni, míg kormánypártival szemben nem. S minthogy ezt a bejelentést a teljes büntető kollégium megtette,
az a rossz érzés is keletkezhet az emberben, hogy esetleg valamelyik igazgatási vezető tanácsára tették ezt meg.
„Ez már önmagában is elég ok, hogy a parlament foglalkozzon az üggyel” – szögezte le.
Senyei György válaszlevelében arra emlékeztette a momentumos képviselőt, hogy az Országgyűlésről szóló 2012-es törvény alapján „a képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet”. Majd pontosított, hogy az Alaptörvény értelmében a bíróság külön hatalmi ág, így nem sorolható a közigazgatási egységek közé. Ennek ellenére azt írta Hajnal Miklósnak, hogy a beadványában foglaltakra tekintettel az ügyben jelentéstelre hívta fel a Kecskeméti Törvényszék elnökét, Husek Dánielt.
(Címlapképünkön: Senyi György, az Országos Bírósi Hivatal elnöke. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
