A Lázár-féle kastélytörvénynek köszönhetően kerülhet magánkézbe a szarvasi Anna-liget és a Csáky-Bolza kastély

  • narancs.hu
  • 2024. július 23.

Kis-Magyarország

Állatpark és nemzeti parki igazgatóság is van a területen, az Agrárminisztérium ellenzi a privatizációt.

A Lázár János-féle kastélytörvénynek köszönhetően magánkézbe kerülhet a 26 hektáros ősfás szarvasi Anna-liget, a területen található Csáky-Bolza kastéllyal együtt – írja a 24.hu.

Az új tulajdonos mindent visz majd, kérdés, hogy mi lesz a jelenlegi funkciókkal, itt található ugyanis a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, de a területen van egy látogatóközpont és egy állatpark is. A portál információi szerint

a Csáky-kastély és környezetének magánkézbe adásával sem az Agrárminisztérium, sem az érintett nemzeti park, sem a természetvédelmi szervezetek nem értenek egyet.

A kormánypárti többség idén júniusban fogadta el a Lázár-féle kastélyprivatizációs törvény javított kiadását, a „kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről” szóló törvényt. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az Alkotmánybíróság januárban mondta ki – jórészt egyetértve a törvényt visszaküldő Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel –, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Lázár erősen kritizálta Novákot, a döntés mögött gyávaságot és régi kommunista reflexet látott. A törvény szövegén végül egy 26 pontból álló módosító javaslattal változtattak. A törvény célja elvileg olyan épületek privatizálása, amelyek hasznosítása az állami intézményekkel nem biztosítható.

Az Anna-liget ügyében a lap az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz fordult, azonban sem az állatkert, sem az igazgatóság jövőbeli sorsáról nem kaptak tájékoztatást. A minisztérium válaszában mindössze annyit közölt, hogy „a törvény alapján az ingatlanok állapotának évenkénti felmérése szükséges, és a tulajdonba adásra vonatkozó felhívás azon ingatlanok esetében kerül közzétételre, amelyek esetében a vagyonkezelő nem tudja a fentiek szerinti méltó használatot biztosítani. Mindez nem csak a felújítás, de a fenntartás, karbantartás forrásigényét is jelenti.”

Az Agrárminisztérium a 24.hu-nak küldött válaszában úgy fogalmazott, elkötelezett amellett, hogy „a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye, a Csáky kastély, a Látogatóközpont és az Állatpark továbbra is az Igazgatóság vagyonkezelésében és fenntartásában maradjon. A tárca erről az Építési és Közlekedési Minisztériumot is értesítette.” Mint kiderült, a törvény nem köti az Agrárminisztérium engedélyéhez a terület magánkézbe kerülésének lehetőségét, vagyis nem kell, hogy a Nagy István által vezette minisztérium áldását adja a privatizációra.

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságát meglepte, hogy központjuk felkerült a privatizációs listára. A portálnak küldött válaszukban megjegyezték, az ökoturisztikai létesítményt az elmúlt egy évtizedben négyszázezren látogatták meg, az érdeklődés pedig folyamatosan növekszik. A lap úgy tudja, a nemzeti park szoros kapcsolatot ápol a Csáky családdal, akik tökéletesen elégedettek a terület jelenlegi hasznosításával.

A Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület levélben kereste meg az Építési és Közlekedési Minisztériumot, kérve a szarvasi kastély eltávolítását a törvény mellékletéből.

Véleményük szerint az ingatlan magánkézbe adása nyilvánvalóan ellentétes a törvény céljaival. Szarvas fideszes polgármester egyelőre nem kívánt nyilatkozni a témával kapcsolatban.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.