Két apró győzelmet sikerült elérnie a Békés megyei Sarkad és Méhkerék közötti mezőgazdasági terület tulajdonosának és képviselőjének, akiknek földjén nemrégiben gázkutat fúrtak: egyrészt a bányafelügyeleti hatósággal (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Bányászati és Gázipari Főosztály Szolnoki Bányafelügyeleti Osztálya) szembeni beadványukat panaszként kezelte a vádhatóság, másrészt azt részben alaposnak is találta.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió, illetve részben a szankciók nyomán kialakult energiahelyzetet szeretné kezelni a magyar kormány úgy, hogy a jelenlegi valamivel több, mint másfél milliárd köbméteres hazai földgáz-kitermelést rövid idő alatt 2 milliárdra növeli. (A hazai gázfelhasználás 11 milliárd köbméter.) Ennek megvalósítására a békési gázmezőket látták a legalkalmasabbnak, holott itt korábban a gázkitermelés kudarcba fulladt.
Most az a kérdés, hogy a másfél-két évtizeddel ezelőtti technológiát kiváltó új megoldások lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy az igen mélyen, a legtöbb esetben akár 4 ezer méterrel a föld alatt lévő gázt gazdaságosan a felszínre hozzák.
Mint arról beszámoltunk, az érintett egyik földterület gazdája korábban levelet küldött a bányafelügyeleti hatóságnak és a Békés Vármegyei Főügyészségnek is, ezekben egyrészt azt kifogásolta, hogy az építési engedélyt kiadó határozat azt rögzíti, hogy ehhez a beruházó megszerezte a tulajdonosok hozzájárulását, miközben ez nem felel meg a valóságnak, másrészt szerinte téves és a közérdekkel ellentétes, hogy az erőltetett menetben megvalósuló békési gázkitermelési projekt tavaly decemberben született építési engedélye szerint nem kell környezetvédelmi engedély.
A főügyészség most a földtulajdonos panaszát részben jogosnak találta, a Magyar Horizont Energia Kft. képviseletében eljáró Peterson Engineering Kft. "Méhkerék 1-es számú szénhidrogén kútjának" kivitelezési engedélyezési eljárása közben a bányafelügyeleti hatóság ugyanis tényleg azt rögzítette, mintha rendelkezne az adott földtulajdonos hozzájáruló nyilatkozatával, holott ennek éppen az ellenkezője az igaz.
Ennek ellenére az egybefüggő és addig mezőgazdasági termelés alá vont földterület jókora részét a gázkút céljaira kihasították, s erre bányaszolgalmi jogot alapítottak, ugyanakkor nevetségesen alacsony, alig 58 ezer forintos kártalanítási összeget állapítottak meg.
A tulajdonos arra nem kapott választ a Békés Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztályától, hogy
a nagy mélységben, több kőzetzáró rétegen át repesztéses technikával folyó kitermelés miért nincs előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötve,
miközben ez a technika azzal jár, hogy veszélyes, környezetkárosító anyagok sorát pumpálják hatalmas nyomás mellett fúrás közben a föld mélyébe. Arról nem is beszélve, hogy az adott jó minőségű és egybefüggő, 13-14 hektáros mezőgazdasági földterület a gázkitermelés közvetett és közvetlen hatásai miatt gyakorlatilag elértéktelenedett és forgalomképtelenné vált.
Ezt a kifogást most azzal hárította el a főügyészség, hogy a bányafelügyeleti hatóság eljárása az építési engedély kibocsátására irányult, s annak nem képezte tárgyát, hogy szükséges-e ehhez a bányászati tevékenységhez előzetes környezetvédelmi hatástanulmány készítése vagy sem. Ettől a kérdés még marad, arra ugyanis továbbra sincs válasz, hogy ebben az esetben miért nem volt szükség környezetvédelmi hatástanulmányra.
A Békés Vármegyei Főügyészség levelére írt válaszában a földtulajdonos és képviselője jelezte: él azzal a jogorvoslati lehetőséggel, amely azt biztosítja, hogy az ügy iratait a Legfőbb Ügyészség Közérdekű Főosztályához továbbítsa a megyei főügyészség. Ebben a tulajdonos arra kéri a legfelső vádhatóságot, hogy
a Legfőbb Ügyészség mondja ki vagy cáfolja meg, szükséges vagy sem ilyen esetben előzetes környezetvédelmi hatástanulmány beszerzése.
A megyei ügyészség jelzése nyomán reagált a jelzett törvénysértésre a bányafelügyeleti hatóság is. Az észlelt turpisságot, azaz a nem létező tulajdonosi hozzájárulás hiányát mégis meglévőnek beállító határozat egyik pontját ennek megfelelően a valósághoz igazították – mondhatni, olcsón megúszták.
A szóban forgó szántóföld tulajdonosa és képviselője a nevetségesen alacsony kártalanítási összeg miatt pert is kezdeményezett a Szegedi Törvényszéken, hogy egy tisztességes összeget állapítsanak meg. Ugyanezen okból Orbán Viktor miniszterelnöknek és a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetőjének is küldtek levelet, ebben egyebek között azt írják, hogy bár elismerik a szénhidrogén-bányászat nemzetgazdasági jelentőségét, ugyanakkor
kirívóan jogsértőnek és méltánytalannak találják, hogy magántulajdonú termőföldön lényégeben szinte zéró kártalanítás ellenében valósítsák meg a beruházást.
A levélben azt is hozzáteszik, hogy a jóhiszemű együttműködés hívei, ezért annak belátását kérik a kormányfőtől és a békési kormányhivatal vezetőjétől, hogy a megítélt 58 ezer forintos összeg teljesen irreális. Egyben kérik, hogy a címzettek tekintsék át a szénhidrogén-bányászatban nagy tapasztalatokkal rendelkező és mintának tekinthető fejlett és kevésbé fejlett államok – Norvégia, Egyesült Államok, Azerbajdzsán és Oroszország – gyakorlatát, egyszersmind, szerezzenek be összehasonlító adatokat, hogy a szolgalmi jog alapítása után mekkora kártalanítási összegeket adnak a földtulajdonosoknak ezekben az országokban.
Végül arra kérik mind a kormányfőt, mind a viharsarki kormányhivatali vezetőt, hogy rendelkezzenek arról, hogy ilyen és hasonló esetek előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez legyenek kötve.
FRISSÍTÉS
Cikkünk megjelenése után megkereste portálunk újságíróját Holoda Attila, a térségi földgáz-kitermelésben érintett Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója, korábbi energetikáért felelős államtitkár. A szakember elmondta, hogy a szóban forgó Méhkerék 1. számú kút bár területileg közel van a feltárás és termelés alatt lévő nyékpusztai gázmezőhöz, amit a kormány a Corvinus-program keretében indított el, de attól elkülönült, nem ahhoz tartozik. Abban is különbözik, hogy itt egy már korábban megfúrt kút újbóli beindításáról van szó, ahol a gázt nem 4 ezer méter mélyről kell a felszínre hozni.
Hozzátette, Magyarországon nincs precedensjog (mi sem állítottuk az ellenkezőjét – a szerző), ezért nem releváns, hogy Norvégiában, az Egyesült Államokban, Azerbajdzsánban vagy Oroszországban hogyan intézik a földtulajdonosok kártalanítását. Norvégiában csak tengeri lelőhelyek vannak, Amerikában pedig, az európai gyakorlattal szemben, ami a föld alatt van, az az ingatlantulajdonosoké; még Azerbajdzsán és Oroszország nem referencia. A cikkben jelzett 58 ezer forintos kártalanítás mértékét méltányosnak, sőt kissé túlzónak nevezte. Ezt ahhoz mérik, hogy korábban az adott földterületen mit és mennyit termeltek. Jelezte, hogy ma az országban 8300 földgáz- és kőolajkút működik úgy, hogy az érintett földtulajdonosokkal kiegyensúlyozott a viszonyuk, akiknek a jogszabályok alapján tűrési kötelezettségük van.
A volt energetikai helyettes államtitkár megjegyezte azt is, hogy a Méhkerék 1. kutat másfél évtizeddel ezelőtt már megfúrták, de az akkori technológia és árak mellett nem volt érdemes felszínre hozni a földgázt. Azóta azonban a technika sokat fejlődött; a gáz ára több mint a tízszeresésre emelkedett, ami mára gazdaságossá teszi a kitermelést. Végül Holoda elmondta, ilyen és hasonló beruházásoknál az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítése elengedhetetlen előfeltétel kellene legyen.
