Az Orbán Viktor által kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánított Corvinus-projekt (amely az energiafüggőség enyhítése érdekében a békési gázmező gyors bekapcsolását tűzte ki célul) erőltetett menetű közigazgatási előkészítése ütemesen halad. Ezt bizonyítja, hogy
az érintett földtulajdonosok megkapták a Bányafelügyelettől a tervezett földgázkutak építési engedélyét,
a kormány elvárásait maximálisan kiszolgáló gyors, admisztratív munka viszont aligha fedi el a felmerülő technikai nehézségeket.
A hivatalos megfogalmazás szerint a Sarkad és Méhkerék, valamint több más település határába tervezett szénhidrogén kutak termelésbe állításának második szakaszának építésének, egyben hatvan napos próbaüzemének engedélyét tartalmazza az a határozat, amelyet a beruházó Magyar Horizont Energia Kft., valamint a Mol Zrt., a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a sarkadi önkormányzat mellett az érintett földtulajdonosok is kézhez kaptak a karácsonyt követő első munkanapon. A határozatot a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (Bányafelügyelet) kézbesítette az érintetteknek.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, az Ukrajnát ért orosz agresszió, illetve részben a szankciók nyomán kialakult energiahelyzetet szeretné kezelni úgy a magyar kormány, hogy a jelenlegi valamivel több, mint másfél milliárd köbméteres hazai földgáz-kitermelést rövid idő alatt 2 milliárdra növeli. Ennek megvalósítására pedig a békési gázmezőket látták a legalkalmasabbnak, holott itt korábban a gázkitermelés kudarcba fulladt. Most az a kérdés, hogy a másfél-két évtizeddel ezelőtti technológiát kiváltó új megoldások lehetőséget biztosítanak-e arra, hogy az igen mélyen, a legtöbb esetben akár 4 ezer méterrel a föld alatt lévő gázt gazdaságosan a felszínre hozzák.
A palagázhoz nem csak több, igen nagy szilárdságú kőzetréteget kell ugyanis átfúrni, hanem meg kell küzdeni azzal a helyi sajátossággal is, hogy itt száz méterenként akár 5 fokot is nőhet a hőmérséklet. Így a fúrófejeknek akár 300 fokos melegben kellene dolgozniuk, ráadásul az igen költséges fúrásoknak nagyon rossz a találati aránya. Ez pedig, belátható, igen drágává teheti a felszínre hozott földgáz.
Jókora ellentmondás, hogy a térség kormánypárti országgyűlési képviselői, így Kovács József és Herczeg Tamás úgy beszélnek stratégiai és lehetséges kitörési pontként mostanában erről a földgázmezőről, hogy az elmúlt egy-másfél évtizedben egyetlen szót sem szóltak erről.
Több felvonásban beszámoltunk arról is, hogy az ottani földtulajdonosok és képviselők ingatlanszakértői véleményekkel alátámasztott értékelése ellenére igen szerény kártalanítást ajánlott fel a beruházó. Ezt a szerényebb összeget elfogadta a Békés Megyei Kormányhivatal is, nem mellesleg ennek főispánját, Takács Árpádot tette meg Orbán Viktor miniszterelnök a földgázmezőn történő termelés előkészítéséért felelős vezetőnek.
A megfélemlített és függő helyzetben lévő közigazgatás így mindent megtesz, hogy a kormányfői elvárásnak megfeleljen, az egyik földtulajdonos képviselője, D. L. M (aki csak a monogramját engedi feltüntetni) viszont az utolsó pillanatban talált egy Békés megyei ügyvédet, akinek segítségével az alacsony kártalanítási összeg miatt beadványával a bírósághoz fordult.
A most kiadott építési engedély négy évig érvényes, ugyanakkor nem mentesíti az építtetőt a további engedélyek és hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. A megvalósuló földgázkút használatba vételi engedélyét a Bányafelügyelőségtől kell majd kérelmezni.
De ahogy említettük, az építési engedély megadása mellett a beruházó megkapta a hatóságtól a próbaüzem engedélyét is, ami két hónapra szól. Ennek három feltétele van: a próbaüzemet a megkezdése előtt 8 nappal a Bányafelügyelőséghez be kell jelenteni, ezzel együtt egy próbaüzemi tervet is meg kell küldeni a hatóságnak, s végül a próbaüzemet csak a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének írásba foglalt engedélyével lehet majd megkezdeni.
Mindez két dolgot jelent. Az egyik, hogy az érintett földtulajdonos kártalanítási ügyben folyó bírósági beadványa és eljárása a legkisebb mértékben sem akadályozza és akasztja meg az erőltetett menetben folyó jogi, közigazgatási, építési és egyéb, a kitermelés előkészítésével összefüggő munkálatait, de már magát a beruházás fizikai kivitelezését sem. Ezzel pedig szoros összefüggésben viszonylag nagy biztonsággal kijelenthető:
ha törik, ha szakad, itt a jövő év első hónapjaiban mindenképpen megpróbálják beindítani Békésben a földgáz-kitermelést.
Hogy milyen eredménnyel és költséggel, az a jövő zenéje.
