A megyei önkormányzat ellen indít pert a dél-békési kistérség, amelynek félmilliárdot kellene visszafizetnie

Kis-Magyarország

Személyeskedésektől és durva vitáktól volt hangos pénteken Mezőkovácsházán a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése. A rendkívül hátrányos helyzetű országrész önkormányzati társulásának 500 millió forintot és annak kamatait kell(ene) visszafizetnie egy szabálytalan uniós projekt miatt. 

„Az az érzésem, hogy nyakig a szarban ülünk” – mondta a mezőkovácsházi kistérségi ülés harmadik órájában, elkeseredéssel a hangjában Ruck Márton medgyesegyházi független polgármester. A sok bejelentés, feljelentés és egymásnak való beszólás között eddigre már gyakorlatilag mindenki elvesztette a fonalat és a rengeteg, olykor egymásnak ellentmondó, érzelemmel teli hozzászólás után csak annyi volt nyilvánvaló, hogy a kistérségi társulás cudar nehéz helyzetben van a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettsége és ezek egyre növekvő kamata miatt. „Jól érzi, polgármester úr” – erősítette meg Ruckot Varga Imre békéscsabai ügyvéd, aki az ügyben a társulás jogi képviselője. 

A történet hátterében az áll, hogy egy korábbi EU-s program szabálytalanságai miatt a társulásnak közel 500 millió forintot kell visszafizetni, amelyet azonban képtelen törleszteni a 14 tagtelepülés. Az uniós pénzek felhasználását koordináló Miniszterelnökség ellen indított bírósági perük a társulás által megbízott ügyvéd szerint is vesztésre áll. Ráadásul a hatalmas visszafizetendő összeg naponta közel 100 ezer forint kamattal nő, immár közel két éve. A helyzetet bonyolítja, de a megítélésén semmit nem változtat, hogy annak idején még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) koordinálta a Brüsszelből érkezett forrást, a közigazgatási eljárásban már a jogutód Miniszterelnöki Hivatal emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága járt el és most a kormányszervként ismert Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) áll alperesként a másik oldalon.

A perről két évvel ezelőtt, a társulás 2022. decemberi ülésen döntöttek a térségi polgármesterek. Azóta néhány előkészítő és peregyesítő ülés kivételével alig történt valami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) és a Fővárosi Törvényszéken (FT). A sok eredménnyel nem kecsegtető pernek annyi időleges haszna van a kistérség számára, hogy a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség miatt indított NAV-végrehajtást legalább az eljárás végéig felfüggesztik, így az adóhivatal nem nyújthat be inkasszót sem a kistérség, sem az érintett települések önkormányzatainak számláira. Ám egy elhúzódó és vesztes eljárás azt is jelentheti, hogy a visszafizetendő 500 milliós összeget tetemes kamatteher növel(het)i meg.

 
A kistérségi társulás ülés, a jobb szélen Simonka György 
Fotó: Bod Tamás

Simonka György, aki korábban e térség fideszes országgyűlési képviselője volt, egyben emberein keresztül a társulás ügyeit irányította, úgy vélekedett, hogy a kormányzat megállapításával ellentétben a program teljes egészében megvalósult, csak adminisztratív hibák voltak, ezért pedig a Békés megyei önkormányzat azóta már megszüntetett projektcége a felelős. Mások, többek között Mákos Árpád battonyai polgármester úgy gondolják, hogy ennél többről van szó, és több mint két éve a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága is sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva rendelte el a visszafizetést. Helyszíni ellenőrzései nyomán a hivatal ugyanis arról bizonyosodott meg, hogy a programok jó része nem valósult meg. (A kellően bonyolult elnevezésű és tartalmában nem könnyen megfogható projekt elnevezése: „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért”.)

Mákos Árpád a pénteki társulási ülésen bejelentette, hogy a szóban forgó EU-s projekt gesztora, a battonyai önkormányzat büntetőfeljelentést tett a hatóságoknál. Céljuk, hogy világossá váljon, kik a felelősek a program zátonyra futásáért, és ily módon a tetemes visszafizetési kötelezettsége keletkezéséért. Azt firtatta, miért nem történt könyvvizsgálat a projekt végén, holott ez kötelező lett volna. De azt is tudni szeretné, hogy ha a szóban forgó pályázat határidejét meghosszabbították, akkor miért nem hosszabbították meg a koordináló projektszervezet megbízatását is, az akkor a Békés megyei önkormányzat tulajdonában álló, ám azóta megszüntetett Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft.-t; illetve miért nem töltötték fel az illetékesek a teljesítésről szóló dokumentumokat és a kötelező záró szakmai beszámoló hiánypótlását?

Ezt követően Simonka György pusztaottlakai polgármester terjesztette elő a bebukott projekttel kapcsolatos kártérítési igény érvényesítéséről szóló napirendi pontot. A közel egyórás hozzászólás részben Dudaszeg Krisztiánnak, a kistérségi társulás elnökének szóló kritika volt – Dudaszeg a mezőkovácsházi Tisza-sziget egyik tagja és szívesen lenne a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt képviselőjelöltje is. Ugyanitt Simonka független jelöltként kíván indulni a törvényhozási helyért, mások mellett a Fidesz aspiránsával szemben.

Simonka hozzászólásában azért kritizálta Dudaszeget, mert szerinte nem ért a kistérség vezetéséhez, illetve átnyújtotta neki azt a feljelentést is, amelyet ellene rágalmazás miatt tett egy a Facebookon részben álnéven lezajlott „vita” miatt. Simonka arról is beszélt, hogy az ő parlamenti képviselősége idejében, 2010 és 2022 között a hátrányos helyzetű kistérség mennyit fejlődött, milyen sok forrást harcolt ki Dél-Békésnek. Simonka a gyulai fideszes vezetőket is élesen bírálta, mondván, ők fejlesztési források sokaságát „nyúlják le” a fejletlenebb megyebeli térségektől, de kijutott a bírálatból a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőnek, Erdős Norbertnek is, aki Simonka szerint „csak ül a seggén és nem csinál semmit”. Összegzése szerint jelenleg „nincs valódi képviselete a térségnek”. Az ülés végén a kistérségi elnök, Dudaszeg Krisztián hozzászólásából kiderült, hogy nem is tudja felvenni a kapcsolatot a térségi egyéni országgyűlési képviselőjével, mert Erdős és stábja nem reagál a megkereséseire

Sebők Éva momentumos, a parlamentbe listáról bejutott képviselő is jelen volt az ülésen, ő viszont arról beszélt, hogy Simonka egy alternatív valóságot épít, amelyet a végén el is hisz, ám ettől az még nagyban különbözik a megtörtént eseményektől, Dél-Békés ugyanis masszívan lefelé megy, akármit is mond a volt fideszes parlamenti képviselő. 

Simonka azt is javasolta, hogy az 500 milliós visszafizetéssel fenyegető uniós támogatás ügyében vegyék el a megbízást Nagy Sándor ügyvédtől, aki szerinte Erdős Norbert haverja, mert nem jól képviseli megbízóit, és inkább adják át egy olyan DK-közeli szegedi jogászcsapatnak, amely hasonló helyzetben győzelemre vitte a Tótkomlós gesztorságával megvalósult program miatt indított pert. Majd arra tett javaslatot, hogy az eddigi „tökölés” helyett kártérítés miatt pereljék be a Békés megyei önkormányzatot, amelynek volt projektcége a felelős a hatalmas pénzvisszafizetési kötelezettségért.

Varga Imre békéscsabai ügyvéd viszont jelezte, nem teljesen fedi a valóságot, hogy a tótkomlósi program esetében az említett szegedi ügyvédcsapat teljes egészében sikerre vitte volna megbízói ügyét, s ne kellett volna a szabálytalansági eljárás miatt az elnyert pénzt visszafizetni. Mint elmondta, ott az volt a helyzet, hogy a szabálytalansági eljárást nem teljesen korrekt módon végezte el a Miniszterelnökség, ám ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta.

Ezután személyeskedésektől és beszólásoktól terhes hosszadalmas vita kezdődött, ahol Varga Gábor medgyesbodzási polgármester hozzászólásából az is kiderült, hogy a kistérség négy városával – Mezőkovácsházával, Battonyával, Mezőhegyessel és Medgyesegyházával – elégedetlen az idetartozó tíz község, és a kiváláson, valamint új társulás létrehozásán gondolkodnak. Végül a polgármesterek nagy többséggel megszavazták Simonkának azt az indítványát, amely szerint készítsék elő a kártérítési pert a Békés megyei önkormányzat ellen, mert annak a volt projektmenedzsment cégét tartják felelősnek a most az önkormányzatokat terhelő visszafizetési kötelezettségért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.