A megyei önkormányzat ellen indít pert a dél-békési kistérség, amelynek félmilliárdot kellene visszafizetnie

Kis-Magyarország

Személyeskedésektől és durva vitáktól volt hangos pénteken Mezőkovácsházán a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülése. A rendkívül hátrányos helyzetű országrész önkormányzati társulásának 500 millió forintot és annak kamatait kell(ene) visszafizetnie egy szabálytalan uniós projekt miatt. 

„Az az érzésem, hogy nyakig a szarban ülünk” – mondta a mezőkovácsházi kistérségi ülés harmadik órájában, elkeseredéssel a hangjában Ruck Márton medgyesegyházi független polgármester. A sok bejelentés, feljelentés és egymásnak való beszólás között eddigre már gyakorlatilag mindenki elvesztette a fonalat és a rengeteg, olykor egymásnak ellentmondó, érzelemmel teli hozzászólás után csak annyi volt nyilvánvaló, hogy a kistérségi társulás cudar nehéz helyzetben van a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettsége és ezek egyre növekvő kamata miatt. „Jól érzi, polgármester úr” – erősítette meg Ruckot Varga Imre békéscsabai ügyvéd, aki az ügyben a társulás jogi képviselője. 

A történet hátterében az áll, hogy egy korábbi EU-s program szabálytalanságai miatt a társulásnak közel 500 millió forintot kell visszafizetni, amelyet azonban képtelen törleszteni a 14 tagtelepülés. Az uniós pénzek felhasználását koordináló Miniszterelnökség ellen indított bírósági perük a társulás által megbízott ügyvéd szerint is vesztésre áll. Ráadásul a hatalmas visszafizetendő összeg naponta közel 100 ezer forint kamattal nő, immár közel két éve. A helyzetet bonyolítja, de a megítélésén semmit nem változtat, hogy annak idején még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) koordinálta a Brüsszelből érkezett forrást, a közigazgatási eljárásban már a jogutód Miniszterelnöki Hivatal emberi erőforrás fejlesztéséért felelős államtitkársága járt el és most a kormányszervként ismert Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) áll alperesként a másik oldalon.

A perről két évvel ezelőtt, a társulás 2022. decemberi ülésen döntöttek a térségi polgármesterek. Azóta néhány előkészítő és peregyesítő ülés kivételével alig történt valami a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) és a Fővárosi Törvényszéken (FT). A sok eredménnyel nem kecsegtető pernek annyi időleges haszna van a kistérség számára, hogy a félmilliárd forintos visszafizetési kötelezettség miatt indított NAV-végrehajtást legalább az eljárás végéig felfüggesztik, így az adóhivatal nem nyújthat be inkasszót sem a kistérség, sem az érintett települések önkormányzatainak számláira. Ám egy elhúzódó és vesztes eljárás azt is jelentheti, hogy a visszafizetendő 500 milliós összeget tetemes kamatteher növel(het)i meg.

 
A kistérségi társulás ülés, a jobb szélen Simonka György 
Fotó: Bod Tamás

Simonka György, aki korábban e térség fideszes országgyűlési képviselője volt, egyben emberein keresztül a társulás ügyeit irányította, úgy vélekedett, hogy a kormányzat megállapításával ellentétben a program teljes egészében megvalósult, csak adminisztratív hibák voltak, ezért pedig a Békés megyei önkormányzat azóta már megszüntetett projektcége a felelős. Mások, többek között Mákos Árpád battonyai polgármester úgy gondolják, hogy ennél többről van szó, és több mint két éve a Miniszterelnökség illetékes államtitkársága is sokrétű szabálytalanságokra hivatkozva rendelte el a visszafizetést. Helyszíni ellenőrzései nyomán a hivatal ugyanis arról bizonyosodott meg, hogy a programok jó része nem valósult meg. (A kellően bonyolult elnevezésű és tartalmában nem könnyen megfogható projekt elnevezése: „Komplex humán kapacitásfejlesztés a minőségi közszolgáltatásokért és a társadalmi hátrányok enyhítéséért”.)

Mákos Árpád a pénteki társulási ülésen bejelentette, hogy a szóban forgó EU-s projekt gesztora, a battonyai önkormányzat büntetőfeljelentést tett a hatóságoknál. Céljuk, hogy világossá váljon, kik a felelősek a program zátonyra futásáért, és ily módon a tetemes visszafizetési kötelezettsége keletkezéséért. Azt firtatta, miért nem történt könyvvizsgálat a projekt végén, holott ez kötelező lett volna. De azt is tudni szeretné, hogy ha a szóban forgó pályázat határidejét meghosszabbították, akkor miért nem hosszabbították meg a koordináló projektszervezet megbízatását is, az akkor a Békés megyei önkormányzat tulajdonában álló, ám azóta megszüntetett Békés Megyei Vállalkozási és Fejlesztési Nonprofit Kft.-t; illetve miért nem töltötték fel az illetékesek a teljesítésről szóló dokumentumokat és a kötelező záró szakmai beszámoló hiánypótlását?

Ezt követően Simonka György pusztaottlakai polgármester terjesztette elő a bebukott projekttel kapcsolatos kártérítési igény érvényesítéséről szóló napirendi pontot. A közel egyórás hozzászólás részben Dudaszeg Krisztiánnak, a kistérségi társulás elnökének szóló kritika volt – Dudaszeg a mezőkovácsházi Tisza-sziget egyik tagja és szívesen lenne a 2026-os országgyűlési választáson a Tisza Párt képviselőjelöltje is. Ugyanitt Simonka független jelöltként kíván indulni a törvényhozási helyért, mások mellett a Fidesz aspiránsával szemben.

Simonka hozzászólásában azért kritizálta Dudaszeget, mert szerinte nem ért a kistérség vezetéséhez, illetve átnyújtotta neki azt a feljelentést is, amelyet ellene rágalmazás miatt tett egy a Facebookon részben álnéven lezajlott „vita” miatt. Simonka arról is beszélt, hogy az ő parlamenti képviselősége idejében, 2010 és 2022 között a hátrányos helyzetű kistérség mennyit fejlődött, milyen sok forrást harcolt ki Dél-Békésnek. Simonka a gyulai fideszes vezetőket is élesen bírálta, mondván, ők fejlesztési források sokaságát „nyúlják le” a fejletlenebb megyebeli térségektől, de kijutott a bírálatból a jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőnek, Erdős Norbertnek is, aki Simonka szerint „csak ül a seggén és nem csinál semmit”. Összegzése szerint jelenleg „nincs valódi képviselete a térségnek”. Az ülés végén a kistérségi elnök, Dudaszeg Krisztián hozzászólásából kiderült, hogy nem is tudja felvenni a kapcsolatot a térségi egyéni országgyűlési képviselőjével, mert Erdős és stábja nem reagál a megkereséseire

Sebők Éva momentumos, a parlamentbe listáról bejutott képviselő is jelen volt az ülésen, ő viszont arról beszélt, hogy Simonka egy alternatív valóságot épít, amelyet a végén el is hisz, ám ettől az még nagyban különbözik a megtörtént eseményektől, Dél-Békés ugyanis masszívan lefelé megy, akármit is mond a volt fideszes parlamenti képviselő. 

Simonka azt is javasolta, hogy az 500 milliós visszafizetéssel fenyegető uniós támogatás ügyében vegyék el a megbízást Nagy Sándor ügyvédtől, aki szerinte Erdős Norbert haverja, mert nem jól képviseli megbízóit, és inkább adják át egy olyan DK-közeli szegedi jogászcsapatnak, amely hasonló helyzetben győzelemre vitte a Tótkomlós gesztorságával megvalósult program miatt indított pert. Majd arra tett javaslatot, hogy az eddigi „tökölés” helyett kártérítés miatt pereljék be a Békés megyei önkormányzatot, amelynek volt projektcége a felelős a hatalmas pénzvisszafizetési kötelezettségért.

Varga Imre békéscsabai ügyvéd viszont jelezte, nem teljesen fedi a valóságot, hogy a tótkomlósi program esetében az említett szegedi ügyvédcsapat teljes egészében sikerre vitte volna megbízói ügyét, s ne kellett volna a szabálytalansági eljárás miatt az elnyert pénzt visszafizetni. Mint elmondta, ott az volt a helyzet, hogy a szabálytalansági eljárást nem teljesen korrekt módon végezte el a Miniszterelnökség, ám ez az ügy érdemi részét nem befolyásolta.

Ezután személyeskedésektől és beszólásoktól terhes hosszadalmas vita kezdődött, ahol Varga Gábor medgyesbodzási polgármester hozzászólásából az is kiderült, hogy a kistérség négy városával – Mezőkovácsházával, Battonyával, Mezőhegyessel és Medgyesegyházával – elégedetlen az idetartozó tíz község, és a kiváláson, valamint új társulás létrehozásán gondolkodnak. Végül a polgármesterek nagy többséggel megszavazták Simonkának azt az indítványát, amely szerint készítsék elő a kártérítési pert a Békés megyei önkormányzat ellen, mert annak a volt projektmenedzsment cégét tartják felelősnek a most az önkormányzatokat terhelő visszafizetési kötelezettségért.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Pokolba a tűzijátékkal! – Ünnepi beszéd

Kedves Egybegyűltek, kedves Olvasók! Önök már túl vannak rajta, mi (nyomda+munkaszüneti nap) még csak készülünk rá, mégis nagyon jó érzés így együtt ünnepelni ezt a szép évfordulót. 25 év! Egy negyedszázad, belegondolni is felemelő! Több mint jubileum, egyenesen aniversarium!

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.

„Az elégedetlenség hangja”

Százezrek tájékozódtak általa a napi politikáról a Jólvanezígy YouTube-csatorna révén, most mégis úgy döntött, inkább beáll a Kutyapárt mögé, és videókat készít nekik. Nemcsak erről, hanem a Fidesz online bénázásáról is beszélgettünk.