Megyeszékhely a csőd szélén?
Szolnokot 2006 óta az a fideszes Szalay Ferenc vezeti, aki először 1998-tól 2002-ig volt a város polgármestere. Legesélyesebb kihívója Györfi Mihály alpolgármester, akit öt ellenzéki párt (DK, MSZP, Párbeszéd, Momentum, Jobbik) és két civil szervezet támogat. Miközben Szolnok kormánypárti vezetése dinamikus fejlődést emleget az elmúlt öt évet összegezve, az ellenzék szerint a technikai csőd közelében van a város.
Kétségtelen, hogy a megyeszékhelyen folyó beruházások jó része csúszik. A Szolnok Vár! projekt, ami az egykori várkerület turisztikai fejlesztését foglalja magában, öt éve kezdődött, idén csak egy részét adják át. A tiszaligeti strandfürdő fejlesztésének legalább fél évtizedes története van, és még nem látni a végét. A város luxus wellness szállodájának, a Hotel Riverstone-nak a befejezési ideje bizonytalan, a legújabb hírek szerint 2025 végére saccolják, pedig tavaly óta működnie kellene. A 2016-ban megnyitott szolnoki sörmúzeum, a Sörárium hat év működés után bezárt. Egy fontos fejlesztés, a város zavartalan közlekedése miatt égetően szükséges új Tisza-híd már vagy húsz éve is ígéret volt. Március elején Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője egy felszólalásában érdeklődött a parlamentben a beruházás sorsa felől, és kielégítő válaszként el is fogadta, hogy a háború és az elhibázott szankciók a felelősek a csúszásért.
A 2022-es helyi adóbevételt, 8,3 milliárd forintot ugyan úgy emlegetik a helyi képviselők, mint rekordbevételt az előző évekhez képest, viszont ez a 2023-ban nem növekedett. Közben a város költségvetését jelentősen csökkentették: tavaly 53 milliárddal számoltak, idén 32 milliárddal terveznek. Nincs már meg Szolnok fontos vagyoneleme, a víziközmű, mely a veszteségek miatt az állam kezébe került, a városi tömegközlekedést bonyolító Volánnak pedig millárdokkal tartozik a megyeszékhely. Az ellenzék által hangoztatott technikai csőd oka a pártok szerint a rendelkezésre álló pénz nem megfelelő felhasználása.
Népességfogyás, hiányzó felsőoktatás
Szolnok évtizedek óta lakosságcsökkenéssel küzd, az utóbbi években viszont a lépték már ijesztő. A KSH adatai alapján 2023. január 1-én 67 126-an laktak a városban, ez mostanra 66 004 főre csökkent. Egy népességi táblázat szerint 2007 és 2024 között összesen 10 104 fővel lett kevesebb a lélekszám.
Ha ez a trend folytatódik, akkor másfél évtized múlva elérheti a település az ötvenezres létszámot, amit Szarvák Tibor szolnoki szociológus úgy emleget, hogy akár lélektani határ vagy más fejlődési pálya is lehet. A szolgáltatások, bevásárlóközpontok, egyetemek gazdaságos működtetése ez alatt a lélekszám alatt kevésbé hatékony. „Olyan képzett, kreatív csoportokra van szükség, akiknek kulcsszerepe van a kívülről jövő innovációs kezdeményezések befogadásában. Meg kellene próbálni változtatni a mennyiségalapú, kevés helyi tudást igénylő területfejlesztési elképzeléseken, és minőségi kategóriákat is szem előtt tartani” - magyarázta lapunknak. Hozzátette: ha megnézzük Szolnok korfáját, akkor látjuk, hogy a 20-29 éves korosztály a teljes lélekszám 10-11 százaléka, ugyanakkor a 60 év felettiek aránya tíz évenként 10 százalékkal növekszik. Ezek alapján is látható, hogy nem eredményes az önkormányzat és a civil szervezetek által működtetett Szolnok Hazavár program, mely azokat a fiatalokat célozza meg, akik az iskoláik elvégzése után a megyeszékhelyen képzelik el a jövőjüket.
A népességmegtartás feltétele, hogy Szolnok felsőoktatása fontos humánerőforrás-bázist adjon.
A Szolnoki Főiskola, melyet még az 1970-es évek közepén alföldi megyék alapítottak, az utóbbi évek centralizálási hulláma következtében elveszítette önállóságát; jelen pillanatban a Debreceni Egyetem szolnoki tagintézménye Szolnok Campus néven. „Jó öt-hat éve már látszik, veszélyt jelent a városra gazdasági szempontból, hogy nincs egy itteni székhellyel rendelkező felsőoktatási intézménye” – mondta Füle István DK-s helyi politikus, aki egykor a főiskola oktatója volt. Szolnokon 2006-ban 2110 fő tanult a felsőoktatásban nappali tagozaton, ez 2021-re 183 főre csökkent. A főiskola összezsugorodása a felsőfokú képzettségűek elvándorlását, helyi igényes szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet csökkenését jelentheti. „A tudásipari centrumok szemszögéből Szolnok periférikus helyen van” – jegyezte meg Szarvák Tibor.
Bezzeg a Jászság
Az épphogy 4 százalékos munkanélküliségi rátával nincs gond Szolnokon, az országos szinten is jelentős eredményt produkáló versenyképes vállalkozások száma és a felsőoktatás leépülése között viszont lehet összefüggés. A hazai mezőny legjei között a HVG TOP 500-as rangsora szerint két szolnoki vállalkozás szerepel: a BBCA Szolnoki Biokémia Zrt. vegyipari cég a 350. helyen, a fafeldolgozással foglalkozó Derula Kft. a 446. helyen. A szomszédos, de kisebb Törökszentmiklóson csak egy cég szerepel a nyereség alapján rangsoroló kimutatásban, de az a 295. helyen van, a Jászság fővárosában, Jászberényben pedig szintén két vállalkozást találhatunk a legjobbak között: a gépgyártással foglalkozó Jász Plasztik Kft.-t a 181. helyen, valamint a nagykereskedő Szatmári Kft.-t a 218-on. Jász-Nagykun-Szolnok megye legnagyobb nyereséget elérő cége a lista 23.helyén álló Samsung Electronics Magyar Zrt. Jászfényszarun működik. Szolnok szélesebb összehasonlításban is hátrébb szorult: Bács-Kiskun megye székhelye, Kecskemét hét vállalkozással került be az ötszáz legnagyobb nyereségű cég közé.
Egy másik, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei TOP 50 kiadvány a megye legjelentősebb vállalkozásainak teljesítményét mutatja be. A 2023-as kiadásban a vállalkozások harmada, 16 cég szolnoki székhelyű. A járásonkénti statisztikában szembetűnő a jászberényi kiugró teljesítménye. 2022-ben a megyei nettó árbevétel mintegy 56 százalékát ez a járás produkálta, valamivel több mint 2000 milliárd forintot; a szolnokiban ennek a felét termelték meg, ez számszerűsítve közel 1000 milliárd. Tény, hogy a jászberényiben ott van a Samsung, de 1097 vállalkozásából 19 van benne a megyei TOP 50-ben, míg a szolnoki járás 2715 cégéből csak alig több, 21 a kiemelkedő vállalkozás. A Felső-Jászság kiemelkedő teljesítménye váltja ki a „bezzeg Jászberény” effektust a szolnoki közéletben, a lobbierő gyengeségét is okolják. Kállai Mária sokak szemében szálka emiatt. Biztató azért, hogy a szolnoki ipari park bővítéséről folynak tárgyalások – a közlekedési hálózat megfelelő, jóllehet a vasút fejlesztésre szorul.
Már nem közlekedési centrum
A probléma az, hogy a vasútállomás konzerválta az ötven évvel ezelőtti időszakot. Elmaradott, nem utasbarát, miközben a megyei kistelepülések állomásai már régen kiszolgálják a 21. századi utasigényeket. A vasúti közlekedésben ezenkívül az észak-dél tengely lett a meghatározó, amelyben Kecskemét nagyobb szerepet játszik, mint Szolnok. Ezzel Szolnok elveszíti közlekedési jelentőségét, pedig 2022-re – több éves késéssel – megérkezett a városhoz az M4-es. Autópályának indult, kétszer két sávos autóút lett belőle, de nagy öröm ez így is, hiszen Ferihegy egy óra alatt elérhető. Az új út a betelepülést egyelőre nem, az elvándorlást azonban segíti, ugyanis a budapesti munkahelyek megfelelő közelségbe kerültek. „Egy növekvő vállalkozókedvű társadalmi csoport számára alvóváros lett Szolnok. Az ingázás azonban életforma, családdal nehezen tartható sok éven át, így előbb-utóbb az elköltözés következik” - mondja Szarvák Tibor. Ez utóbbi a kultúrára is rossz hatással lehet.
Üresen kongó belvárosi helyek
Az idősebb korosztály elégedett a kulturális kínálattal, ugyanakkor vannak generációk, amelyek kimaradnak a helyi kultúrafogyasztásból. Bajnai Zsolt, lapunk egykori munkatársa, a BlogSzolnok szerzője a középiskolásokat érzi ennek. „Van egy hatalmas Agóránk (Aba-Novák Agóra Kulturális Központ) ami lassan már minden kitüntetést begyűjtött, csak éppen nem valódi agórája a fiataloknak, a kultúrára éhes embereknek” – mondta Bajnai. A színház egyre kevésbé városi színház, nincsenek kapcsolódó közösségi események, jórészt elöregedő közönség mellett létezik. A városban egyetlen vállalkozás van, ahol mozi, koncert, kiállítóhely, előadások, közösségi tér működik. A szakember mindezek ellenére úgy gondolja, érdemes lenne a városnak pályázni az Európa Kulturális Fővárosa címre: „Szerintem egy magára adó város akkor is elindul ezen a pályázaton, ha nincs esélye. Egy ilyen pályázat ugyanis remek alkalom arra, hogy felrázza a kultúra iránt érdeklődő helyieket, hogy hosszabb-rövidebb távú koncepciók létre jöhessenek.” A helyi vendéglátásról úgy nyilatkozott, hogy azért van jó pár vállalható közöttük, de nincsenek irigylésre méltó helyzetben. „Hétköznap este a belvárosban konganak az ürességtől a helyek. Nincsenek egyetemisták, turisták, a helyieknél meg nem szokás hétköznap ilyen helyekre járni” – magyarázta Bajnai Zsolt. Szerinte
a helyi vendéglátás és a kiskereskedelem amúgy kiváló tükre a város állapotának: az évek óta üresen álló üzlethelyiségeknek, a nagy márkák kivonulásának.
Ami hozzájárulna az élhetőséghez
A Miskolci Egyetem két kutatója, Szendi Dóra és Síkos T. Tamás egy, még a 2020-as évek elején készült tanulmánya megerősíti mindezt. A szakemberek a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság mutatóit vizsgálva öt klaszterbe sorolták a megyei jogú városokat. Az elsőbe a legjobbak, az ötödikbe a legrosszabbak kerültek. Szolnok a negyedik klaszter tagja, mely a ciklikus fejlődésű, átlagos körülményeket nyújtó városokat tartalmazza. A kutatásból kiderül, hogy rosszul teljesít a város az olyan mérőszámokban mint például a frissen végzettek foglalkoztatási aránya, a K+F ráfordítások, a lakókörnyezettel való elégedettség, a kulturális intézmények teljesítménye.
Persze lehet azt mondani, hogy Szolnok a hatodik legdinamikusabban fejlődő város, vagy azt, hogy katonaváros, horgászváros, a Tisza fővárosa, vagy legfőképp térségi centrum, csakhogy nem tudja ezt menedzselni. Ha a megyeszékhely gazdaságfejlesztése követi az évtizedes mintákat, vagyis Szarvák Tibor szavai szerint „nem merte behúzni az innovációt, egy olyan szituációt, amikor 19-re lapot húzott”, akkor megmarad abban a helyzetben, hogy senkinek nem jut az eszébe, csak az itt lakóknak.
